Vibe: egy nagy bejelentés, egy még nagyobb kérdőjellel

Idegenforgalmi szempontból érdekes állításba botlottunk a Vibe Koli programjait böngészve. Abba tudniillik, hogy Erdély lesz az új Bahamák. Ugyan a mondat végén ott díszelgett a kérdőjel, de a szervezők nem azt szánták kérdésnek, hogy igen-e vagy nem, sem azt, hogy mikor, hanem azt, hogy miként. Ennek megválaszolására pedig a Visit Maros Egyesület és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás két prominensét, Szántó Lórántot és Szabó Károlyt kérték fel.

Korábban írtuk:

• Vibe: már két közleményt is kiadott a rendőrség
• Vibe: 100 ezer fizető vendég és a zaj. Megéri elviselni!

Alig leplezett izgalommal ültünk be a beszélgetésre, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Lázár Beáta kommunukációs szakember vezetett. A Bahamákra gondolva ugyanis alapból a kék tenger és a pálmafák jelentek meg lelki szemeink előtt; s hogy megbizonyosodjunk róla, hogy nem tévedünk, és nem valamiféle teljesen másra gondolunk, meg is gugliztuk a dolgot.

Kiderült, minden oké, helyben vagyunk, Miamitól egy derék kőhajításnyira – úgyhogy kíváncsian vártuk, mi fog ebből kisülni.

Hát maradt némi hiányérzetünk.

A két meghívott ugyanis a megyéjük idegenforgalmáról beszélt. Szó sem volt ott sem a Bahama-szigetekről, de még Erdélyről sem. Sokkal inkább a Maros és Hargita megyei turizmusról, a napi munkáról, hogy milyen kihívásokkal találják szembe magukat, hogyan szabnak irányt a tevékenységeiknek, milyen jellegzetességüket emelték vagy emelnék a márkázás magasságába és így tovább. A meghívottak kilétét tekintve éppen erre lehetett számítani – meglepetésekre legfeljebb a részletek kibontása során számíthattunk.

Ilyen részlet például, hogy a Visit Maros Egyesület elnöke két Facebook-oldalról is említést tett mint olyanról, amelyen a megye látványosságait és nevezetességeit ismertetik: egy hivatalosat és egy félig-meddig hivatalosat: utóbbi még nagyon az elején jár, de szerinte van benne potenciál. „Az egyik munkatársunk javasolta, tetszett az ötlet, megvalósítottuk. A Virágzó Maros megye közösségi oldal egyelőre gyerekcipóban jár, de talán van létjogosultsága, mert eléggé kedvező fogadtatásban részesült” – mondta el Szántó Lóránt. A logikája pedig: a virágok szépek, s ha mögöttük ott látjuk a megye reprezentatív épületeit, vonzó turisztikai látványosságait, talán kedvünk kerekedik azokat élőben is megcsodálni.

Okos kicsiség, amelyre építeni lehet, hogy nagyobb dolgokat is megvalósítsunk. Mert ha már nem a Bahamák, de még Erdély se, akkor lássunk tisztán legalább Maros megye vonatkozásában, ahol köztudomásúlag három pólusú a turizmus, Szováta, Segesvár és Marosvásárhely azonban semmilyen tekintetben nem emlegethető egy lapon, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és sajátságos problémái, ezeket kell lehetőség szerint a legszerencsésebben „összekötni” – fejtegette az egyesületi elnök. Ebbéli törekvésüknek nagy mértékben gátat szab egy komoly marketingfelmérés, illetőleg annak hiánya: ameddig ugyanis az nincs, sem tudatos kommunikációról, sem márkaépítésről nem beszélhetnek. Ugyan van elképzelésük, hogy milyen vonalat kellene követni, de ehhez egyelőre nincs megfelelő alap: amolyan „aktív Maros megye”-típusú stratégiát látnak a leginkább megvalósíthatónak, amelyben fontos helyet tölthetnek be a fiatalok. Ebből a megfontolásból igyekszenek nyitni az ifjúság felé, például Tik-Tok csatorna üzemeltetésével, és olyan programokat kezdeményeznek, amelyek révén erőteljesen megszólítható ez a korosztály. (A beszélgetésen nem példálóztak vele, de a júniusban tartott kerékpáros kastélytúra talán ebbe az elképzelésbe illeszkedett.) Ami viszont tény: Hargita megye, amely Szabó Károly szerint a Családoknak való zöld megye-képet igyekszik kialakítani magáról – ennek jegyében 155 idegenforgalmi helyszín már megkapta tőlük a Family Friendly (vagyis családbarát)-tanúsítványt –, Maros megye előtt jár a turizmusfejlesztés tekintetében, Szántó Lóránt szerint pedig jó, hogy létezik egy irány, amelyet követni lehet. „Tanulni nem szégyen” – jegyezte meg az illetékes.

A jó példát azért is megéri ellesni, mert „Maros megye amolyan tranzit megyének számít a magyarországi turisták szempontjából, akiknek a döntő többségük rendszerint a Székelyföld Hargita és Kovászna megyei részeire igyekszik” – hívta fel a figyelmet Szántó Lóránt. „Magyarország ezzel együtt mindig fontos célpont marad mint amely turistákat küld hozzánk, de nem a legfontosabb. Mivel ezek az utazók nálunk csak áthaladnak, nem mi vagyunk a desztináció, ezért valami mást kell kitaláljunk. Szerintem elsősorban a belföldi turistákra kell alapoznunk, közülük is azokra, akik a környező megyékből érkeznek. Az igényes turistákra gondolunk, akiket egyéni programokkal lehet idecsalogatni, a tömegturizmus számunkra nem jövő” – vélekedett. Talán nem véletlen, hogy turistabusz-parkolót is csak mostanában jelöltek ki Marosvásárhelyen, tette hozzá mosolyogva, ami szerinte jól mutatja, hogy semmiféle komolyabb igény nem jelentkezett idáig ebbéli tekintetben.

A megyeszékhelynek amúgy saját turistatájékoztató irodája sincs, a feladatot a Visit Maros Egyesület látja el, amelynek működtetése – nagyon nem mellékes információ! – körültekintő és kiegyensúlyozott hozzáállást igényel. Akárcsak a stratégia körvonalazása. Hargita megyétől eltérően ugyanis itt figyelemmel kell lenni a nemzetiségi érzékenységekre, nem lehet eltekinteni attól, hogy míg Csíkszeredából egy javarészt magyarlakta megye turizmusát kell szervezni, addig Marosvásárhelyen meg kell találni az egyensúlyt a lakosság megoszlásának megfelelően. Az irányszabást pedig a politikai háttér is befolyásolhatja, például abban, hogy mit mutatunk meg nagyobb előszeretettel vagy milyen projektek megvalósítását részesítjük előnyben, esetleg mások rovására. Így az sem mindegy, hogy a soron következő választáson ki ül be a megyei tanács elnöki székébe.

Nem kis feladat tehát, de bár izgalmas; az egészségügyi turizmus és a konferenciaturizmus kérdéseit ugyanakkor nem is érintettük. A beszélgetést tehát folytatni lehet, kell, ezért folytatják is. Közös tevékenységek alkalmával – például a budapesti expón Visit Székelyföld néven állított standnál mindegyik megye bemutatja a saját kínálatát, ott van lehetőség tapasztalatcserére. De a konferenciasorozatuk is ezt a célt szolgálja, amelynek volt már állomása Hargita megyében, lesz Bálványosfürdőn, jövőre pedig „gondolkozzatok rajta, amikor a költségvetést tervezitek, mert ti következtek” – jegyezte meg viccelődve Szabó Károly.

Hogyan lesz tehát Erdély az új Bahamák? Egyelőre valószínűleg sehogy – elég arra gondolnunk, hogy már az egymással szomszédos Hargita és Maros megye is mennyire eltérő kihívásokkal szembesül, sőt Maros megyén belül is fejtörés a hármas pólus érdekeinek egységes megjelenítése. Hát még ha a pakliba bekerül a szászvidék vagy Dél-Erdély, a Hunyad megyei kastélyaival (a dévaival és a vajdahunyadival), amiről egyáltalán nem is beszéltünk! De lesz egyáltalán? Valószínűleg nem – pálmafák és kék tengervíz tekintetében egészen biztosan. De ha a zeteváraljai víztározóra gondolunk, amely a moderátor, Lázár Beáta szerint a címalkotáshoz az ötletet adta, valamint arra, hogy nálunk elsősorban a hazai turistákra alapoznának, közülük is leginkább azokra, akik a környező megyéből érkeznek, akkor talán az a legkézenfekvőbb válasz: úgy lehet esetleg, hogy megerősítjük kapcsolatainkat a szomszédos megyékkel és elvisszük a hírét hozzájuk azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a vidékünk nyújt például nyaralás tekintetében.

Akkor pedig már azzal is megpróbálkozhatunk, hogy a fenyveserdő aljába egy-két pálmafát ültessünk. Hogy legalább a Bahama-fíling meglegyen.