Uborkaszezonban is sok a munka

Azért nem írtam a napokban, mert nagyon el voltam havazva-füvezve kerti munkák szempontjából. De néha meg kell pihenni egy kicsit, különben mikor is élvezhetnénk munkánk gyümölcseit.

Kezdem a fűvel és burjánnal, még mielőtt esetleg valaki félreértelmezné. A gyom mindenütt úgy nő, mintha húznák, egy-egy jó kiadós eső után akár kétszer is meg kell kapálni azt, amit lehet, mert például a hagymát vagy a krumplit már nem ajánlott, különben megsértjük a termést. Finom, balerina mozdulatokkal kell egyensúlyozni a sorok között, és ki kell tépni a gyomot, másképpen fel/el/lenövik a zöldségest, és nem tud fejlődni a valós termés.

Az udvaron is hatalmas lett a fű, azt az apám lekaszálta, de az is egész napos munka, mert nagy az udvar és elég nehéz, változatos a terep. Aztán jött a paradicsomtövek pucolása, kötözése, eddig már háromszor kötöztem ki ezeket, a napokban, a szabadság előtt pedig jön a negyedik kötözés is. De már négyszer kapáltam meg a paprikást is, és tudom ez visszatérő tevékenység lesz ezután, a paradicsomkötéssel együtt.

Közben kiszedtük a borsót, egyáltalán nem vagyok elragadtatva a terméssel, és helyére óriás fehér paszulyt vermeltünk el, jó lesz majd a törtpaszulynak. Nagyon finom a sörretek, a jégsaláta, a murok szépen alakult és végre, a petrezselyem második vetése is méltóztatott kikelni. A karalábé, karfiol, káposzta és vinetta sem marad szégyenbe, a zeller pedig esélyes a pódiumos helyezésre, de csak akkor, ha nem vesszük figyelembe a hagymát vagy a melegházba ültetett termést.

A fólia felállítása határozottan jó ötlet volt, még akkor is, ha apám nincs tőle elragadtatva, minimális figyelmet fordít rá, annak ellenére, hogy legalább három hete terem bent az uborka. Végre nem keserű, és június közepén már annyi lett, hogy három üveggel el is tettem télire a kedvenc receptemmel. A fóliás paradicsomok, ha beérnek, itt is esély mutatkozik a rekordtermés betakarítására. A legtöbb kifejlett paradicsom meghaladja a fél kilót, de fogadok arra, hogy több olyan is lesz, amelynek tömege közelíteni fogja a kilogrammot. Persze kint is van egy csomó paradicsomtő, és uborkából is van elég, de még sok időnek kell eltelnie míg innen betakarítjuk a termést. A melegházi paprikától viszont nem vagyok elragadtatva, a kinti tövek szinte utolérték ezeket, kint például már van kis gogospaprika, csípős és tölteni való paprika. Jövőre, mindenképpen az uborka fogja uralni a fóliát, paprikát csak három-négy tövet teszek majd a paradicsom mellett, hogy elkerüljünk bármilyen diszkriminációs problémákat.

Szinte elfelejtem megemlíteni a főzőtököt, kérem szépen, már megvolt az első rántott tök és friss petrezselymes krumpli köretből álló ebéd, természetesen a nélkülözhetetlen uborkasalátával.

A napokban szedődik le az első adag zöld paszuly is, alig várom, hogy anyja nagyon finom levest főzzön belőle, ami mellé jön a zöldhagyma, másodiknak pedig a kapros-ordás palacsinta.

Anyjának is meggyűlt a fonnivalója, ő szaggatja nekem a paradicsomkötéshez szükséges kötszert, nagyon számítok rá az eltevésben is, már készült például rózsaszirom-, menta- és citromfűszörp, s ha leszedem a málnát, akkor szintén ő fog majd málnaszörpöt és lekvárt főzni a termésből.

A napokban bele kell húzzak a kerti munkálatokba, hisz jön a várva várt szabadság, de itt az élet megy tovább, naponta kell öntözni ezekben a melegekben a fóliás növényeket. Remélem, hogy mire hazakerülök, már a paradicsomot sem kell az üzletből vásárolni és apja is összemelegedik valamennyire a melegházzal és lakóival.