Székelyföldi turizmus – kihívások és lehetőségek

Elsősorban a székelyföldi térség turisztikai szakemberei számára szerveztek hasznos találkozót Marosvásárhelyen: a III. Regionális Turisztikai Konferecia azonban minden érdeklődő számára nyitott volt. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődött rendezvénysorozat első napján a Maros, Hargita és Kovászna megyei turisztikai vezetők és megyei elöljárók egyetértettek abban, hogy az élményígéret megfogalmazása közös feladat és nagy szükség van az együttműködésre, hiszen azonos célok mentén dolgoznak, nyilván úgy, hogy mindhárom megye sajátos értékeit is előtérbe helyezzék.

Egy releváns felmérés szerint Maros megye a világ 5. legvendégszeretőbb megyéje, és erre büszkék vagyunk – fogalmazott Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki kitért arra is, hogy kormányszinten is fontos feladat a turizmus fejlesztésére figyelmet fordítani. Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke szerint a marosvásárhelyi és brassói repülőterekre, mint lehetőségre és nem mint vetélytársakra kell tekinteni, hiszen ezen létesítmények segítségével lehet a külföldi vendégeket Székelyföldre vonzani.

Szántó Lóránt, a Visit Maros Egyesület igazgatója elmondta: a megyébe érkező turisták száma emelekedő tendenciát mutat, legtöbben Marosvásárhelyre, Segesvárra és Szovátára kíváncsiak. Maros megyében a vendégéjszakák száma – egy turistára vetítve – 1,9 volt, a cél elérni a 3-at, amely megfelel az európai uniós átlagnak. Meg kell fogalamazni azokat az élményígéreteket, amelyek vonzóvá tudják tenni Székelyföldet a külföldi vendégek számára is – fogalmazott Deák Gyönyvér, a Visit Kovászna ügyvezető igazgatója, Szabó Károly, a Visit Hargita ügyvezető igazgatója pedig a családbarát turizmus fejlesztését szorgalmazza. Jelenleg Hargita megyében 157 ilyen jellegű szálláshely, rendezvény látogatható. Elmondta, 2027-ben Hargita megye lehet Európa gasztronómiai régiója, és ez egész Székelyföldnek jelentős előrelépési, fejlődési lehetőséget jelent.

A Marosvásárhelyen megrendezett Regionális Turisztikai Konferencia második napja teljes egészében a gasztronómiáról szólt. Amikor sikerült életre keleteni a nagyszülők vízimalmát és a szomszédtól egy kis kovászt szerezni, érezte, hogy abban az alapanyagban még volt pár szem búza abból, amit annak idején a nagyszülők malmában őröltek és ez erőt adott a munkához – osztotta meg személyes élményeit Gáll Tímea, a Zsigmond-Malom fogadó tulajdonosa a konferencia második napján szervezett panelbeszélgetések keretében, ahol a jelenlévők azt hangsúlyozták, hogy a székelyföldi régióban a hagyományokra kell építeni a gasztroturizmust. A meghívott séfek, szakácsok, szakértők, tanácsadók és rendezvényszervezők közösen vitatták meg az otthoni konyhák és csúcséttermek kihívásait, különös tekintettel a helyi termékek felhasználására és a hagyományos helyi ételek újraértelmezésére.