Székely Szabadság Napja: a gyengébbek kedvéért már a 2024-est szervezik

Szinte egy évvel a 2024-es Székely Szabadság Napja előtt jelentette be a hatóságoknak a szervezési szándékát a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT-nek azért volt ilyen sietős a szándéka, hogy a városháza és a csendőrség kellő időben fogalmazza meg esetleges kifogásait.

Március 27-én iktatta az SZNT Marosvásárhely polgármesteri hivatalában a 2024. évi Székely Szabadság Napjának előzetes bejelentését. „Látva azt, hogy tizenkét év tapasztalata, együttműködése a hatóságok részére nem volt elég ahhoz, hogy az állampolgári jogok és a törvények tiszteletben tartásával viszonyuljanak a március 10-i nyilvános rendezvényhez, kénytelenek vagyunk megadni minden román hatóságnak a lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját, ugyanakkor a szervezők számára is legyen kellő idő az esetleges jogorvoslati eljárásra” – magyarázza közleményében az SZNT.

Három hónap nem volt elég

Bár a gyülekezési törvény tisztán leírja, hogy a szervezőknek nem engedélyért kell folyamodniuk, csupán be kell jelenteniük a tömegrendezvényt, a hatóságoknak pedig kötelességük az iktatástól számított 48 órán belül megfogalmazniuk esetleges kifogásaikat, ez az idén is másként történt. A 2023-as rendezvényről az Izsák Balázs által vezetett szervezet 2022. december 7-én tette le az előzetes bejelentést, ám a csendőrségnek három hónapi gondolkodási időre volt szüksége ahhoz, hogy levonja a következtetést. Mint ismert, hatáskörüket túllépve, a rendfenntartók az utolsó pillanatban alkotmányellenesnek nyilvánították a székely vértanúkra való megemlékezést és az utcai felvonulást. Az SZNT a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tétovázását is kifogásolja. Amint a Döntsék el a hatóságok: jogállam-e Románia? című állásfoglalásában fogalmaz, a tudomásul vételről szóló láttamozást a városháza szintén három hónap után juttatta el a szervezőknek. Mi több, a láttamozó bizottság jegyzőkönyvét a mai napig sem kapta meg a nemzeti tanács. „Mindkét intézmény dolgozóit az adófizető polgárok adójából fizetik, és okulva a tanulságokból, ezután folyamatosan fogjuk tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy milyen ütemben és mennyire jogkövetően végzik a feladatukat ezek a közintézmények” – olvasható az állásfoglalásban.

Izsák Balázs: mi ismerjük a törvényt!

A Vásárhely.ma megkeresésére Izsák Balázs kijelentette, hogy az SZNT vezetői ismerik a gyülekezési jogra vonatkozó 1991/60-as számú törvényt. „Egy tüntetést, amely szembe megy a törvényes rendelkezésekkel csak a polgármester tilthat be, de ő is csak a bejelentését követően legtöbb 48 órán belül. Ehhez képest a városháza bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg, de csak az eseményt megelőző két napban. Holott ezt december 7-ét követően már rég megtehette volna” – neheztelt Izsák a városvezetésre. A Székely Nemzeti Tanács elnöke ennél is keményebben bírálta a csendőrséget, amely nem első alkalommal lépi át a hatáskörét, és nyilvánul meg magyarellenes megtorló szervként. „Ennek az intézménynek a rendfenntartás a feladata. Esetleg a szervezéssel és az útvonallal kapcsolatosan fogalmazhatja meg észrevételeit, javaslatait, de azt is időben. Semmi köze a gyülekezési jog értelmezéséhez! Mint ahogyan a regionalizáció eszméjével sem kell foglalkoznia, hiszen nem tartozik a hatáskörébe. Megengedhetetlen, hogy a csendőrség egy jogkövetelést kezdjen minősítgetni. Annál is inkább, mivel a regionalizáció kérdését a korábbi kormányok is felvetették. Azért mégiscsak egy állami rendfenntartó intézményről, egy közhatóságról van szó, nem a nyugdíjas tisztek klubjáról” – szögezte le a március 10-i esemény főszervezője, akinek nevére ezer lejes pénzbírságot állítottak ki. Izsák Balázs emlékeztetett, hogy a csendőrség az elmúlt években sorozatosan túllépte a hatáskörét, és ezt valahány esetben a bíróság „tette helyre”. Volt olyan év, amikor száznál is több büntetési jegyzőkönyvet küldtek szét, olyan személyeknek is, akik a felvonulás napján még csak a városban sem tartózkodtak. Az összes pénzbírságot az igazságszolgáltatási szervek eltörölték.