Kulcsár AndreaKitelepített erdélyi földbirtokosok emlékszobáját adják át a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban március 2-án, szombaton 14 órától. A szobák körbejárásával lehetőség nyílik megismerni az erdélyi magyar nemesség 20. századi történetét. Az interaktív kiállítás egy adioguide segítségével teszi még átélhetőbbé az eseményeket.
„Képzeljük el, hogy egy éjszaka, valamikor éjfél és hajnali 4 óra között dörömbölnek a házunk ajtaján. Megkeressük a papucsunk, felvesszük a köntösünk, miközben álmosan, egy feszítő, furcsa érzéssel elindulunk ajtót nyitni. Hatósági emberek nyomulnak be a házba, és közlik, hogy minden ingó és ingatlan vagyonunk a nép tulajdonába megy át. Nekünk pedig pakolni kell, néhány ruhát vihetünk magunkkal, értékeket nem. Sietni kell, mindent hátrahagyva kell elmenni. Mit éreznénk ekkor? Mire gondolnánk? Mit tennénk?” – olvasható a Kutyfalvi Degenfeld-kastély és az Asociația AntePortum Egyesület által létrehozott Facebook eseményleírásban.
Mint a szervezők részletezik, pontosan ez történt 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjszaka a romániai nagybirtokosokkal. Sőt volt olyan, akinek rosszabb sors jutott, egyáltalán nem vihetett magával csomagot. Persze a nehézségek, a megszorítások már jóval korábban elkezdődtek, a Földművelésügyi Minisztérium által 1949-ben, azaz 75 évvel ezelőtt kiadott rendelet „csupán” egy folyamat betetőzését jelentette.
A rendelet tragikus, sorsfordító esemény volt az erdélyi magyar nemesség életében, hiszen kitelepítés, meghurcolás, börtön, kényszermunka várt rájuk, báróból és grófból „pincelakóvá” váltak.
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett emlékszobákat a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából tartják. A tárlat bemutatja, milyen környezetben élt a két világháború közötti időszakban az erdélyi magyar nemesség, hogyan zajlott a kitelepítés, és milyen volt egy kényszerlakhely. Az évfordulóról egyébként Erdélyben máshol is meg szoktak emlékezni: az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családok emléke előtt tisztelegve, akiket – több ezer személyt – jogtalanul telepített ki, deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim, megfosztva őket vagyonuk legnagyobb részétől.
Mint korábban írtunk róla, a műemléképület hosszas, bürokratikus huzavona után visszakerült a Degenfeld-család tulajdonába, az örökös létrehozta a Pro Castellum Degenfeld Egyesületet, amely a kastély hasznosítását tűzte ki célul. Jelenleg ez az egyesület működteti a kastélyt, programokat szervez benne. Több termet sikerült felújítani, ahol konferenciákat szerveznek. Az épületben vannak állandó, illetve időszakos kiállítóterek, működik egy szabadulószoba, játéktér, egyszóval a kastély multifunkcionális központként üzemel, ahol minden generáció megtalálja a maga számára a szórakoztató elfoglaltságot.
Antal Erika
