Szőcs DánielEgyre népszerűbb hazánkban a ruhadarabok online áruházakból történő házhoz rendelése. A kínai e-kereskedelmi vállalatok, mint például a Temu, a Shein és az Aliexpress világszerte nagy sikereket érnek el. Ez a jelenség az úgynevezett ultra-gyors divat kategóriájába tartozik.
A Fast Fashion jelenség a nyolcvanas években kezdett elterjedni, azzal a céllal jött létre, hogy „minél többet minél olcsóbban és minél gyorsabban” gyártsanak ruhákat, nem pedig az öltözékek tartósságára és minőségére törekedve. Az első vállalatok között, amelyek ezt a „gyors divat” modellt alkalmazták, a jól ismert H&M és a Zara voltak. Az ultra-fast fashion vállalatok naponta vagy hetente frissítik ruhakínálatukat több ezer új termékkel, míg a fast fashion „csak” havonta vagy szezononként változtatja a kínálatot. Számos olyan kínai áruház van, amely divatos ruházatot kínál kedvező áron, ám gyatra minőségben.
Az ultra-fast fashion jelenség a 2010-es évek környékén alakult ki, amikor olyan sikeres webáruházak jelentet meg, mint például a Shein és az Aliexpress. Később betört a piacra a Temu is. Ezek az online áruházak jellemzően kedvezményekkel és ingyenes szállítással csábítják az új vásárlókat, akik így rendkívül olcsón juthatnak hozzá a termékekhez.
A Shein például hetente több mint 50 ezer új terméket listáz, ami naponta 7-8 ezer új ruhát, cipőt vagy egyéb kiegészítőt jelent. A Shein évente körülbelül 1,3 millió terméket dob a piacra, ehhez képest a H&M „alig” 25 ezret.
A felgyorsult gyártási folyamatok és rendelések miatt ezek a cégek jelentős környezeti károkat okoznak. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-re a divatipar felelős lehet a világ szén-dioxid-kibocsátásának 26 százalékáért – figyelmeztetet az Ellen MacArthur Alapítvány.
Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye szerint csak a textilgyártásból származó kibocsátás várhatóan 60 százalékkal emelkedik 2030-ra. A jelenség enyhítése érdekében körforgásos gazdaságot kellett bevezetni, vagyis újrahasznosítják az eldobott ruhákat. Ennek érdekében konténerek vannak elhelyezve Románia több városában, többek közt Marosvásárhelyen is.
„Mivel a fast fashion domináns üzleti modell, az emberek egyre gyorsabb ütemben vásárolnak több ruhát, ami eléri az évi 6,4 millió tonnát az EU-ban.
Fontos megfontolni azt az alternatívát, hogy a nem kívánt ruhákat gyűjtőedényekbe dobja, és hagyja, hogy a textilciklus folytatódjon” – írja weboldalán a ruhadarabokat újrahasznosító cég, a TexCycle.
A gyűjtőedényekben elhelyezett ruháknak csak egy része jut a rászorulókhoz. Amennyiben rendkívül használt állapotú ruhadarabokat találnak a szortírozás során, azokat újrahasznosítás céljából keleti országokba szállítják. Egy különleges technológiával alapanyagokká alakítják.
A konténerek fenntartói azzal a felhívással fordulnak a lakossághoz, hogy amennyiben ruhát, cipőt, táskát, övet vagy háztartási textilt kíván eldobni, akkor a lehetőség szerint a konténerbe, és ne a szemetes ládába helyezze. A ruhákat nem kötelező, de ajánlott eldobás előtt megtisztítani, és a rend kedvéért lehetőleg zsákba helyezni.
Az újrahasznosításra szolgáló ruhás konténerek listája helyszín alapján: https://texcycle.ro/locations/#targu–mures
Ugyanakkor más cég által kihelyezett ruhás konténerek is vannak Marosvásárhelyen, és más városokban, amelyek adományozási vagy textil-újrahasznosítási céllal szolgálnak.
A konténerek listája helyszín alapján itt tekinthető meg:
Kulcsár Andrea
Szucher Ervin
