Román-magyar irodalmi interferenciák

Korabeli hasonlóságok és különbségek a mai román és magyar irodalomban –ez volt a fő témája a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által szervezett hatodik Román-magyar irodalmi interferenciák című szimpóziumnak, amelyre szombaton került sor, és amelyet három éve immár  a Marosvásárhelyi Rádió nagytermében tartanak.

A megnyitó beszédet Markó Béla író, költő, az írószövetség marosvásárhelyi fiókjának elnöke, az esemény főszervezője tartotta, valamint Răzvan Voncu, a Romániai Írószövetség külügyi programigazgatója, a România Literară főszerkesztője, és Eugeniu Nistor, a marosvásárhelyi fiók román tagozatának felelőse.

A fordítói program keretében megjelent könyvek közül bemutatták Balázs Imre József: Nopți în zen (Éjszakák a zenben) című verseskötetét, amelyet Kocsis Francisko fordított románra, Adrian Alui Gheorghe: A nyom (Urma) című regényét, Koszta Gabriella fordításában, és Szántó T. Gábor: Gara de est, cap de linie (Keleti pályaudvas, végállomás) című regényét, amelyet ugyancsak Kocsis Francisko ültetett át román nyelvre.

Az előadásokat Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, esszéíró és Demény Péter író, költő, a Matca folyóirat főszerkesztője tartották. Alexandru Cistelecan elmondta: a román irodalomban nem tükröződik az erdélyi magyar jelenlét, mintha a két nép párhuzamos világokban élne. Ezért a fordítások nagyon fontosak, az erdélyi magyarokat a románok a fordításokból ismerhetik meg, az irodalomkritikus megemlítette Wass Albert, A funtineli boszorkány című regényét, és Bánffy Miklós Erdélyi Trilógiáját.

A találkozón fordítói különdíjat kapott Máté Irén, a bukaresti Curtea Veche Könyvkiadó tulajdonosa, és az erdélyi származású Szávai Géza író, a budapesti székhelyű Pont Kiadó tulajdonosa. A díjakat a Communitas Alapítvány támogatta. Máté Irén 25 éve hozta létre könyvkiadóját, és már akkor feltett szándéka volt, hogy amennyire módjában áll, megismerteti a román olvasókkal a magyar irodalmat.

Szávai Géza nemcsak beszédet tartott, hanem egy nyomtatott levelet is hozott az írószövetség tagjainak, amelyből megtudhatjuk, hogy már 1974-ben, A Hét című folyóiratban megjelent vele egy interjú, amelyben kifejti: „Egymáshoz közelítésünk út a világ felé”. Az író fél évszázad múltán is ugyanezt vallja.

A találkozóra több kötetet is elhozott az írószövetség marosvásárhelyi fiókja, amelyeket a résztvevők ingyen elvihettek, legnagyobb részük friss fordítások voltak, amelyekről szó esett a rendezvényen.