Rázós romániai energiaárak

Románia az Európai Unió legdrágább villamosenergia-piacává vált, miután a spot árak három egymást követő napon rekordot döntöttek, elérve a 328 euró/MWh-t. A megújuló energiaforrások termelésének visszaesése, a növekvő importigény és a hideg időjárás mind hozzájárultak a dráguláshoz, miközben a régió energiapiacának feszültségei tovább fokozódnak.

Románia ismét az Európai Unió legdrágább villamosenergia-piacainak élén találta magát, miután a napközbeni árak rekordot döntöttek, három egymást követő napon át növekedve és elérve a 1.666 lej/MWh-t, azaz 328 euró/MWh-t. Ez a legmagasabb ár, amit Európa egészében a napi piacon bármelyik tagállam rögzített. A helyzet mögött álló tényezők – a hideg időjárás, a csökkentett napfény, valamint a gyenge szél – egyaránt hozzájárulnak az energiatermelés drágulásához, míg a megújuló energiaforrások korlátozott teljesítménye is nehezíti a piac stabilizálását. Románia az elmúlt időszakban – októberben a tizenegyedik helyre csúszva – most ismét visszavette vezető pozícióját az európai árlista élén.

Történelmi csúcs és a keresleti nyomás

Románia Bulgáriával együtt az Európai Unió legdrágább spot villamosenergia-piacai közé tartozik majd, 328 euró/MWh árral. Ezeket az országokat Magyarország követi 266 euró/MWh árral. Szerbia, egy másik szomszédos állam, amely nem tagja az EU-nak, 281 euró/MWh spot árat jelentett. Összehasonlításképpen, a múlt csütörtöki árak Franciaországban és Németországban közel háromszor alacsonyabbak, mindössze 122-125 euró/Mwh voltak. Miután októberben Románia a tizenegyedik helyre esett vissza az EU legdrágább spot villamosenergia-piacainak rangsorában, november elejétől kezdve ismét az első helyre került, napi átlagárával, amely 181,5 euró/MWh.

Az energiaárak emelkedése különösen a reggeli és esti csúcsidőszakokban mutatkozik meg. Csütörtökön, például, 12 órán át tartó, folyamatosan 2.000 lej/MWh fölötti árakkal szembesült a piac, délután négy és hat óra között pedig a 3.000 lej/MWh-t is meghaladta az árszint. Ez drámaian különbözik az átlagos napközbeni helyzettől, amikor általában a csúcsidőkön kívül, például délben, az árak alacsonyabbak szoktak lenni. Mivel az időjárás miatt a prosumerek, azaz az önellátó energiafogyasztók sem termelnek energiát a hálózatra, hanem inkább fogyasztóként jelennek meg, így a szokásos, napelemes forrásokból származó ellátás is kimarad.

 Az importszükséglet növekedése és a kapacitáskorlátok

A szűkös hazai energiatermelési kapacitások miatt Románia az elmúlt időszakban megnövelte importját, és november 14-én a csúcsidőszakban elérte a közel 3.000 MW-os szintet, ami már nagyon közel van a 3.500 MW-os maximális határértékhez. Az esti órákban 2.915 MW-ra rúgó importtal próbálta fedezni a mintegy 8.200 MW-os országos fogyasztást, amelyet a 5.200 MW hazai termelés nem tudott kielégíteni.

A román villamosenergia-rendszer azonban korlátozottan képes kezelni ezt a növekvő igényt. A Transelectrica, a román nemzeti villamosenergia-hálózatot működtető vállalat becslése szerint a téli csúcsidőszakban a fogyasztás akár a 9.000 MW-ot is elérheti, extrém hideg esetén pedig a 9.500 MW-os szint is reális lehet. Ehhez képest az ország importkapacitása jelenleg maximum 3.500 MW. A Transelectrica ugyanakkor tervezi a kapacitás növelését, és a héten be is jelentette, hogy részlegesen üzembe helyezte a Resicabánya közelében lévő 400 kV-os alállomást, amely 300 MW-tal növeli a Szerbiába irányuló interkonnektív kapacitást. Az előrejelzések szerint ez a kapacitás az évtized végére akár meg is duplázódhat.

Kihívások és megoldási lehetőségek

Románia energetikai helyzete Európa-szerte figyelemre méltó, mivel az ország jelentős mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra, főként a szélenergiára. A kedvezőtlen időjárási körülmények, amelyek csökkentik a megújulók termelését, az országot különösen sebezhetővé teszik az importkényszer és az árnövekedés szempontjából. A nyugat-európai piacoktól való eltávolodás azt jelenti, hogy a kelet-európai térség saját, regionális dinamikákkal bír, amelyek közvetlenül nem követik a nyugati trendeket.

A jövőbeli kilátások szempontjából Romániának komoly beruházásokat kell eszközölnie mind az energiatárolási kapacitásokban, mind az energiahatékonysági fejlesztésekben, hogy csökkentse importfüggőségét és mérsékelje az áringadozásokat. Ezen felül, az ország számára stratégiai jelentőségű lenne a további energiakapcsolatok kiépítése szomszédos államokkal, hogy a piac rugalmasabban reagálhasson az időjárási és keresleti hullámzásokra.

Románia jelenlegi helyzete az európai energiapiaci kihívások leképezése, amely megmutatja, milyen fontosak az energiafüggetlenségre és megújulókra alapozott fenntartható megoldások, miközben a megfelelő szabályozási és infrastrukturális háttér hiánya drasztikus árnövekedést és piacinstabilitást eredményezhet. Az elkövetkező időszak kihívásai egyre inkább előtérbe helyezik az energetikai rugalmasság fejlesztésének fontosságát.