Örmény nyomok nyomában

Örmények nyomában Kelet-Anatóliában címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást dr. Ábrám Zoltán. A Törökországba látogató marosvásárhelyi egyetemi tanár szomorúan állapította meg, hogy az állam nem csak az örmény népet, még annak nyomait is igyekszik eltüntetni.

Törökországban, ahol az Oszmán Birodalom idején mintegy másfél millió örmény élt, a múlt század eleji népirtás következtében mára mindössze 60 ezer maradt – szétszórtan, közösségi jogok nélkül. Ábrám Zoltán egyetemi tanár a népcsoport nyomába indult el Kelet-Anatóliába, de, mint mondta, csak a nyomok nyomait találta. Pedig valamikor az örmény földek határát három tenger mosta: a Fekete, a Kaszpi és a Földközi. Örményország összezsugorodott határai között jelenleg kevesebb mint három millióan élnek, míg a diaszpórában ennél lényegesen többen.

„Sajnálatos módon Törökország turisztikai kínálatából kimarad az örmény múltra való utalás. A többnyelvű feliratokból majdhogynem mindenütt hiányzik az örmény nyelv, az egykori katolikus templomok ma már mecsetként szolgálnak, de ugyanerre a sorsra jutott a térség egyik orosz ortodox katedrálisa is, a várfalak köveiből barbár módra leverték az örmény jelképeket, de láttam kidöntött sírköveket, illetve hallottam eltüntetett kövek nyomáról is” – számolt be keserű tapasztalatairól a Studium Hub telt házas közönsége előtt a világjáró professzor, aki ezúttal Erzurumba, Aniba, Karsra és az Akdamar-szigetre látogatott el.

Nem mellékes, a látogató minél inkább közeledik az örmények szent hegyéhez, az Araráthoz, annál több török zászlót, harckocsit, rendőrautót, szögesdrót lát. Ráadásul a hely, ahol a Biblia szerint megfeneklett Noé bárkája, az örmények által nem látogatható, ugyanis Törökország évekkel ezelőtt lezárta a közös határt. Az örmény hagyomány szerint Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.