Ópusztaszer és A magyarok bejövetele

Ópusztaszer az a történelmi emlékhely, amelyet ha megismertetnének tanítványaikkal a történelem-, vagy magyar tanárok, egyedi élményben lenne részük, olyan emlékezetes, különleges történelem órán vehetnének részt, ahol sokkal többet tanulnának magyarságtörténelemből mint a tankönyvek szövegeiből.  

Marosvécsről indult az autóbusz ötven személlyel, hogy Nagyszalontán keresztül elvigyen Kelet-Magyarország négy helységébe. Így elmondható, hogy a háromnapos kirándulás alatt négy településen jártunk és összesen öt múzeumot látogattunk meg. A nagyszalontai Csonkatoronnyal, az Arany János emlékmúzeummal indult a múzeumlátogatások sora, amit a gyulai Vármúzeum és az Erkel Ferenc Emlékház követett, majd az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark és végül a békéscsabai Munkácsy Mihály kiállítás. Anélkül, hogy bármelyik múzeumot is alábecsülném, az ópusztaszeri látnivalót emelném ki jelen írásomban.

A történelmi helyszín, amit minden magyarnak látnia kell

Ópusztaszer 25 kilométerre található Szegedtől észak-nyugati irányban. A történelmi emlékpark pár kilométerre fekszik Ópusztaszer településtől, és egésznapos programot kínál az odalátogatóknak. A látnivalók és programok közül kiválasztható, mi az, ami a leginkább érdekel, illetve, mi fér bele az időnkbe. Mert az is szempont, hogy egy háromnapos út során, mennyi idő jut egy-egy múzeumra, vagy emlékhely meglátogatására.

Azt tartja a magyar történeti hagyomány, hogy Ópusztaszer volt a helyszíne a honfoglaló magyarság első országgyűlésének és törvényalkotásának. Feltételezhetően a 12. században  épült meg az a bencés monostor, amelyet aztán az évszázadok alatt többször is átépítettek és amely alapjait, a falak körvonalait az évtizedek óta tartó régészeti ásatások során láthatóvá tettek.  A kolostor romjainak közelében épült meg a millenniumi emlékévben, 1896-ban az Árpád-emlékmű és ott kapott helyet 1996-tól a több éves munkának köszönhetően felújított, restaurált Feszty Árpád körképe is, A magyarok bejövetele című festmény.

A legtöbb látogató a Feszty-körképért érkezik az emlékparkba, azt akarja megnézni, de korabeli viseletek kiállítása, szabadtéri néprajzi múzeum, az ősmagyarok életmódját felelevenítő lovasbemutatók, a nomád park is sok látnivalót és élményt kínál. A parkban látható Árpád fejedelem és a hét vezér szobra, a magyar királyok – az Árpád-háziak, valamint az azt követő vegyes házból való királyok mellszobrai, például Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király, vagy Hunyadi János kormányzó, II. Rákóczi Ferenc fejedelem.

Feszty-körkép: különleges látvány, egyedi élmény

A Feszty Árpád és festőtársai által festett, Feszty-körképként emlegetett 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérojű kört formázó panorámakép egy erre a célra épített jurta formájú épületben tekinthető meg. A látogatók fél órát tölthetnek a teremben, ahol jól kialakított folyóson jutnak fel a körképhez, amelyet korláttal ellátott kör alakú lelátóról nézhetnek végig. Fotózni, vagy filmezni a teremben tilos. Egy öt perces bemutató után különleges hangeffektusok segítik még jobban elképzelni és átélni a magyar történelem 11 évszázaddal ezelőtti eseményeit, a honfoglalás elképzelt részleteit, a csatajeleneteket, Árpád fejedelmet a hét vezérrel, a fejedelemasszonyt, vagy a menekülő nőket, asszonyokat, a sámánt, a csatateret, a tájat.

Különleges élmény vár arra, aki először lép a korláttal védett körkép elé. Addig el sem képzelhető, hogy milyen a hangulata, mennyire döbbenetes a látvány, amely a látogatót fogadja. Igazából nem látszik, hogy hol találkozik a festmény és a megépített installáció, az a néző érzése, hogy egy 3D-és moziba lépett. A közelben kőtömbök és üszkös gerendák, halottak a domboldalon, egy károgó varjú az egyik oszlopon, a csata maradványai, szétszórt fegyverek, edények, várfal romjai, gerendák. Csak néztem és próbáltam rájönni, meddig tart a festmény, de hiába meresztettem a szemem, nem tudtam megoldani a rejtvényt. Félóra jut arra, hogy körbe-körbe sétáljunk, hogy megfigyeljük a részleteket, vagy, hogy az egész képre, mint teljes egészre tekintsünk. A félóra elröpült, észre sem vettük, mikor, máris felkértek a távozásra. Aki már járt ott, arról számolt be, hogy másodszor, sőt harmadszor, vagy negyedszer is érdekesnek találta a körképet, részleteiben is és összességében is.

Jókai biztatta Feszty Árpádot a magyarok bejövetelének megfestésére

Feszty Árpád 1891-ben Párizsban megtekintette Édiuard Detaille és Alphonse de Neuville Egy évszázad története című, Franciaország történetét bemutató körképét és elhatározta, megfesti a bibliai özönvíz történetét. Azonban felesége nem örült az ötletnek, apósa, Jókai Mór pedig rábeszélte, hogy az özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg. A hatalmas mű két évig, 1892-től 1894-ig készült, Fesztyt több festőtársa is segítette, a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál festette, a sebesültek és halottak Feszty feleségének a munkája. A festményt 1894. május 13-án mutatták be Budapesten a milleniumi kiállításon, az erre a célra épített Rotundában. Később a londoni Világkiállításra is elvitték, de csekély sikerrel, a külföldieket kevésbé érdekelte a magyar történelem témájú festmény. Annak ellenére, hogy az első kiállítást óriási érdeklődés fogadta, miután 1909. május 30-án újból, másodszor is kiállították Budapesten, nem aratott akkora sikert, csökkent a látogatottsága. Ráadásul az utaztatás is megviselte, fel kellett újítani. A legnagyobb kárt a festményben egy bombatámadás okozta Budapest ostroma alatt. A kép darabjait raktárakban őrizték, egészen addig, amíg 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport elnyerte a helyreállítási pályázatot és nekik köszönhetően 1995-től újra látható teljes szépségében, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként.