Nem működhet a filharmónia három zenésszel, vagy a hegyimentőkkel összevonva

Katasztrofális következményekkel járna a kormány költségcsökkentőnek nevezett rendeletének életbe léptetése. A Maros Megyei Tanács azon dolgozik, hogy az alárendeltségébe tartozó intézmények közül egyet se kelljen megszüntetni vagy összevonni egy másik intézménnyel. 

A Maros Megyei Tanács alárendeltéségébe tartozik a két szépirodalmi folyóirat, a Látó és a Vatra, amelyek számára a költségcsökkentő intézkedés a megsemmisülést jelentené, mivel a két szerkesztőségben 50 főnél kevesebb az alkalmazottak száma. „Ez a két nagy múltú folyóirat mindig is önálló jogi személyiségként működött, nem látom hogyan lehetne összevonni vagy alárendelni más kulturális intézményhez” – nyilatkozta a Vásárhely.ma-nak Péter Ferenc tanácselnök.

Hasonlóképpen érintené az anyagiak megvonása a Salvamont hegyimentőszolgálatot is, ahol az alkalmazottak száma szintén kevesebb ötvennél, ráadásul olyan szolgáltatást végeznek, hogy egyetlen más intézménnyel sem lehetne összevonni. A Megyei Lakosságnyilvántartó-központtal is hasonló a helyzet. Saját szolgáltatást végez, külön rá vonatkozó működési szabályzattal és törvényileg szabályozott nyilvántartási rendszerrel.

Kivitelezhetetlen költségcsökkentés

Ahogy a tanácselnök fogalmazott, „katasztrofális következményekkel járna ennek a költségcsökkentőnek nevezett kormányrendeletnek az életbe léptetése. A kulturális intézmények költségvetésének 80 százalékos csökkentése beláthatatlan következményekkel járna”.

A megyei tanács idén az alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények működésére, fenntartására 96 millió lejes költségvetést biztosít. Ha a kormányrendeletbe foglalt javaslat alapján a fenntartó intézmény az összköltségvetésének 7,5 százalékát fordíthatja a kulturális intézményei fenntartására, akkor ez körülbelül 12 millió lej lenne a Maros Megyei Tanács esetében. Ez így kivitelezhetetlen, hiszen nem lehet például a filharmóniát három zenésszel működtetni, ahogy a hegyimentő-szolgálat sem vonható össze egy kulturális intézménnyel.

A Maros megyei Tanács a Megyei Tanácsok Országos Szövetségével, valamint a Municípiumok és Városok Országos Szövetségével közösen előkészített egy dokumentációt, amelyben részletesen ismertette minden alárendelt intézmény helyzetét és amelyet elküldött a kormánynak is.

Se turné, se utazási díj

A kultúra nem a profitról szól, nem arról kellene szólnia – szögezte le Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója, aki portálunknak elmondta, amennyiben életbe lépne a rendelkezés és a bevételüknek mindössze csak a 10 százalékát kapnák vissza és a fenntartásukra szánt költségvetést is csökkentenék, akkor alig 25 alkalmazottnak tudnának fizetést biztosítani. Megszűnnének a turnék, a kiszállások, ami az intézmény megszűnéséhez vezetne. „Naponta tárgyalunk erről a kollégáimmal, akiket arra biztatok, hogy még jobban bizonyítsunk, mert ha valakitől meg kell válni, az láncreakciót okoz és Románia legnagyobb táncegyüttesének a felbomlásához vezet” – magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy reménykedik, az intézkedést nem léptetik életbe.

Infrastruktúra, leltári tárgyak

A Maros Művészegyüttes gazdag infrastruktúrával rendelkezik, a két, magyar és román részleggel működő együttesnek épületei, próbatermei, autóbuszai vannak, azokat működtetni kell, üzemanyagra költeni, fűtésre, villanyra, vízre, a fenntartásukra.

A Látó folyóirat, bár jóval kisebb intézmény, szintén rendelkezik egy működő infrastruktúrával, szerkesztőséggel, ahol leltári tárgyak vannak, ahol víz-, gáz-, villanyszámlát fizetnek. „Ki veszi át a szerződéseket ezezekkel a szolgáltatókkal, mi történik az épülettel, a berendezéssel, a leltári tárgyakkal? Ahhoz, hogy mindezt átvegye egy másik intézmény, valakiknek el kell végezni ezt a feladatot, alkalmazottakra van szükség, anyagi erőforrásra, az honnan lesz?” – válaszolt kérdéssel kérdésünkre Vida Gábor főszerkesztő.