Nagyon nehéz örökség: Uniós milliárdok elvesztése a tét!

Románia kritikus ponthoz érkezett: az ország 2025-re akár teljesen elveszítheti az Európai Unió támogatásait, ha nem hajt végre azonnali költségvetési reformokat.

Az adóemelések, a nyugdíjrendszer átalakítása és a túlzottdeficit-eljárás fenyegetése komoly gazdasági és politikai döntéseket követel a kormánytól. A tét nem kisebb, mint több milliárd euró a román gazdaság jövője. Ugyanis Románia gazdasági és politikai válság küszöbén áll. Az ország már több mint négy éve túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amelyből csak a pandémia idején kapott átmeneti mentességet. Most azonban az Európai Bizottság ultimátumot adott: ha 2025-ig nem csökkenti a költségvetési hiányt a GDP 3%-os szintje alá, az ország uniós támogatásokat veszíthet el és ez érinti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében elérhető 28,4 milliárd eurót is. A helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy 2024-re a tervezett 6,9%-kal szemben rekordméretű, 8%-os költségvetési hiány várható, amely az állam kölcsönigényét 240 milliárd lejre növeli.

A PNRR-ről dióhéjban

A PNRR (Planul Național de Redresare și Reziliență) a román Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv, amely az Európai Unió által létrehozott Next Generation EU helyreállítási alap része. Az alap célja, hogy a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károkat enyhítse, és elősegítse a tagállamok gazdasági fellendülését, valamint ellenállóbbá tegye őket a jövőbeli válságokkal szemben.

Románia számára a PNRR egy átfogó pénzügyi és reformcsomagot jelent, amelynek összértéke körülbelül 28,4 milliárd euró. Ez az összeg két részből tevődik össze:

• 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás
• 14,8 milliárd euró kedvezményes hitel

A PNRR forrásainak lehívásához Romániának előre meghatározott reformokat és beruházásokat kell megvalósítania. Ezeket mérföldkövek és célkitűzések formájában rögzítették. Ha egy mérföldkő teljesítése elmarad, az adott forrás lehívása akadályba ütközhet, vagy akár teljesen el is veszhet.

Adóemelések várhatók

A Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isărescu szerint az ország gazdasági helyzete „szorosabb nadrágszíjat” követel, ami kényszerítő erejű fiskális reformokat tesz szükségessé. A román kormány ennek ellenére halogatja a döntéseket, mivel a közelgő választások árnyékában politikailag kockázatos lépéseknek tekinti az adóemeléseket és a költségvetési megszorításokat. A reformokat a választások utánra, 2025 áprilisára időzítenék, ám az Európai Bizottság türelme egyre fogy.

A kormány által előterjesztett költségvetési helyreállítási terv jelentős adó- és illetékemeléseket tartalmaz. A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16%-ról 20%-ra emelkedne, az osztalékadó mértéke pedig 10%-ra nőne. Az ingatlan- és áruadót is növelnék, miközben a progresszív adózás bevezetése is napirenden van. Az áfa növelését ugyanakkor a BNR nem támogatja, mivel még inkább felgyorsítaná az inflációt. Az adóemelések mellett a kormány kötelezettséget vállalt a különleges nyugdíjak reformjára és az energiaszektorban hozott alkotmánybírósági döntések végrehajtására is, amelyek összesen 7 milliárd eurós költséget jelentenek.

Speciális nyugdíjak szemben a vállalásokkal

Az adóreformok mellett a PNRR forrásainak megőrzése érdekében számos egyéb reform is szükséges lenne. A nyugdíjrendszer átalakítása azonban már most is komoly feszültségeket okoz. Az új katonai nyugdíjakról szóló törvény például nem felel meg az Európai Unió fenntarthatósági elvárásainak, ami veszélyezteti a támogatások folyósítását. Az állami vállalatok átláthatósága is súlyos problémát jelent: az Európai Bizottság bírálta a politikai alapú kinevezéseket, amelyek sértik az átláthatóságot és a hatékonyságot. Mindezek eredményeként Románia már most milliárdokkal rövidült meg.

A PNRR harmadik részlete, összesen 2 milliárd euró, már részlegesen visszatartásra került, mivel az ország hat kulcsfontosságú reformot nem hajtott végre időben. A késlekedés ára a támogatások csökkenése, amely hosszú távon akadályozza az infrastruktúra-fejlesztési és gazdaságélénkítési projekteket. További bonyodalmat jelent, hogy az EB újabb szigorú feltételeket szabott a mikrovállalkozások adózási rendszerére vonatkozóan. A kedvezményes adózási plafon 500.000 euróról 88.500 euróra csökkentése több mint 100 ezer céget érintene hátrányosan, jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket okozva. Az intézkedések elmaradása újabb, körülbelül 330 millió euró veszteséget eredményezhet a PNRR keretében.

Tudatos stratégiát követ a kormány a halogatással

Románia gazdasági helyzete így komoly belpolitikai kérdéseket vet fel. Bár Adrian Câciu pénzügyminiszter optimista, és azt állítja, hogy hat hónap áll rendelkezésre a problémák rendezésére, a valóság az, hogy Románia már most közel áll a gazdasági visszaeséshez. Ha az EU felfüggeszti a támogatások folyósítását, az ország nemcsak gazdasági recesszióval, hanem politikai következményekkel is szembenézhet. A kormány halogatási taktikája, amely a reformokat a választások utánra tolja, a lakosság és a vállalkozások számára is súlyos árat jelenthet.

De vajon a Ciolacu-kormány készül átadni a stafétát és e miatt nem érdekli, hogy milyen örökséget hagy hátra? A helyzet egészen más. Amikor Romániának elfogadták a 28,4 milliárd eurós PNRR-tervét, már előre lehetett látni, hogy ennyi pénzt képtelen elkölteni. Egész egyszerűen azért, mert nincs megfelelő számú munkaerő, amellyel a programokba foglalt építkezési munkálatokat és egyéb feladatokat el lehetett volna végezni. Így a kormány mérlegelt és tudatosan hozott meg olyan döntéseket, amelyek támogatás vesztéssel jártak ugyan, de mivel amúgysem tudták volna elkölteni, könnyen lemondtak ezekről az összegekről.

Az EU egyik kezével ad, a másikkal elvesz

Miközben nagy örömmel jelentették be, hogy a COVID időszakát lezártuk és gazdasági fellendülést szolgáló intézkedések lépnek majd életbe, a szomszédunkban háború tört ki. Az EU pedig teljes mellszélességgel beleállt ebbe a háborúba, Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések egész sora mellett úgy öntötte az euró milliárdokat Ukrajnába, mint egy feneketlen zsákba. Ukrajna ugyanis bármennyi pénzt képes elnyelni. Arra, hogy azt majd visszaadja, még gondolni is bűn. De az EU költségvetése nem volt háborús költségvetés, így az Ukrajnának küldött euró milliárdokat más programokból, vagy a tagországokat megillető pénzből kellett lecsípni. Ennek a jelenségnek az áldozata Magyarország is, ahova például a reziliencia alapból egyáltalán nem jutott. Tekintettel arra, hogy az EU pénzhiánnyal küszködik, minden lehetőséget megragad, hogy levágjon, vagy visszavegyen a megítélt támogatásokból.

Az idő tehát sürget, a döntések késlekedése pedig csak tovább mélyíti a problémákat Romániában. Az Európai Bizottság egyértelművé tette: a gazdasági stabilitás és a támogatások megőrzése érdekében Romániának most kell lépnie. A tét az ország jövője.