Mire költ a város 2025-ben? Átnéztük a költségvetés beruházási táblázatát.

A legutóbbi tanácsülésen elfogadták Marosvásárhely költségvetését. A valós önkormányzati időszak most indul tehát, eddig ugyanis csak a tavalyi költségvetés 1/12-ét költhette az önkormányzat havonta. Most azonban indulhatnak a nagy beruházások, kinyílt a pénzcsap.

A kommunikációs csapat rögtön csúcsra pörgette a motrait és a polgármester máris kisvideóban mondta el, hogy ez a költségvetés „következetes, jövőorientált stratégiát tükröz”, „A közös befektetésünk a jövőbe.”

Volt egy mondat azonban, amely egyszerre értelmezhető pozitívan és negatívan is:

A bevételek több, mint fele a saját bevételekből származik.

Akár büszkék is lehetnénk, hogy fegyelmezett adózókként mennyi pénzt beszolgáltattunk a hivatalba és most a közös erőfeszítésnek köszönhetően az elöljárók elkölthetik a mi javunkra. De ugyanakkor értelmezhető ez a mondat úgy is, hogy sajnos több, mint felét a költségeknek nekünk kell állni, mert az önkormányzat nem iparkodott megfelelő mennyiségű pályázatot lehívni, hogy erről a költségvetésről például azt mondhassuk, hogy több, mint felét az Unió állja. Sőt, ebben a költségvetésben már szerepel az az összeg, amelyről a tavaly írtunk, hogy lehet, hogy vissza kell majd belőle adni. Hát most már nem lehet, hanem biztos, hogy Marosvásárhely 12.886.684 lejt visszaküld az uniós kasszába, mivel nem sikerült kivitelezni a pályázatok egy részét.

42 milliós deficit

Érdekes megfigyelnünk azt is mielőtt belemegyünk a részletekbe, hogy mik a költségvetés fő számai. Elsőre, ami észrevehető, hogy a tervezett bevétel és a tervezett kiadások között különbség van. Azaz ezt a költségvetést deficitesre tervezték. A város összkiadása: 896.028.000 lej, míg a tervezett bevétel ennél kevesebb: 854.028.000 lej. Látható tehát, hogy 42.000.000 lej deficit van, az költségvetési hiány. Ezt a deficitet a város az eddigi költségvetésekből megmaradt összegből kívánja pótolni és a tanács máris felszabadította ezt az összeget, így az elkölthetővé válik idén.

Erre is mondhatnánk, hogy milyen szép, hogy a város költségvetési többletet halmoz fel, menyire jól gazdálkodik, de ez nem így van. Egy önkormányzat esetében akkor mondhatjuk, hogy jól sáfárkodott a pénzünkkel, ha év végén minimális többlet, vagy hiány marad, azaz, ha közelít a nullához a költségvetésből el nem költött összeg.

A Soós adminisztráció 2022-ben kezdett el bespájzolni a költségvetésben bennmaradt pénzekkel, abban az évben ugyanis nem kevesebb, mint 24.088.826 lejt nem sikerült elkölteniük, így az megmaradt egy gyűjtő számlán. Ehhez még adódott hozzá az évek során és most kb. 42.000.000 lejre duzzadt a plussz pénz, amelyet idén különböző futó pályázatok önrészére, illetve a már nem támogatott pályázati beruházások befejezésre kívánnak költeni.

No, de a vaskos papírköteg legérdekesebb része mégiscsak a beruházások melléklet, ebből derül ki, hogy a város saját erőből milyen beruházásokat kíván megvalósítani, vagy hosszabb távon milyen elképzelések vannak. Ehhez adódik hozzá az EU-s finanszírozás és a PNRR projektek, illetve a javítások táblázata.

Most azonban a BERUHÁZÁSOK táblázatot vesszük górcső alá

Ez egy 21 oldalas táblázat telis-tele számokkal, így igyekszem csak az érdekesebb részeket kiemelni, és nem fogjuk sorról sorra átvenni a 21 oldalt.

Rögtön az elején kiderül, hogy a város szeretne befektetni egy applikációba, amely a modern városok egyik elengedhetetlen kelléke, amikor egy mobiltelefon segítségével képesek leszünk minden infót megtudni a város működéséről. Ez lesz a Marosvásárhelyi City APP, az az a MyTGM névre keresztelt applikáció, amelyre rögtön 250.000 lejt költene a város.

A következő elég nagy rész az az oktatási intézmények épületeinek karbantartására vonatkozik. Itt rögtön szembetűnik három intézmény, amely látványosan kilóg a sorból. Első a Stefánia óvoda, amelynek felújítására idén összesen 406.000 lejt kíván fordítani a város. A második az Európa Gimnázium, amely esetében 739.000 lej van elkülönítve. De az oktatási intézmények non plusz ultrája a marosvásárhelyi költségvetés szent grálja a Szász Adalbert sportiskola, amelynek fejlesztési projektjei összesen 2.450.000 lejbe kerülnek. És mi teszi kiváltságossá ezt az iskolát a többivel szemben? Hát az a tény, hogy Csiki Zsolt, az iskola igazgatója maga is bent ül az önkormányzatban, az RMDSZ frakció tagjaként.

Mindenkinek fűnyíró traktor kell

Még mielőtt tovább bogarásznánk a költségvetés sorai között megmosolyogtat az a tény, hogy a különböző egységek (igazgatóságok) közül több is szeretne fűnyíró kistraktort vásárolni. Négy ilyen eszközvásárlási szándékot azonosítottam a beruházási táblázatban.  Az viszont érdekes, hogy valahogy mindenki más-más árfekvésben szeretne ilyen traktort venni.

Az iskolaigazgatóság iskolaudvarok karbantartására egy 85.000 lejes gépet szemelt ki. A Sportiskola gyepszőnyeg nyírásra egy 75.000 lejest, a Cserealja park karbantartására egy 30.000 lejes traktort vásárolnának, a Víkend Telepre pedig egy 50.000 lej értékű gépet vennének. Utána néztünk, ezek az eszközök 25.000 lejért már magas minőségben vásárolhatók, a 85.000 lej fölötti árkategóriában már a futballpályák gyep nyírói kerülnek. Ilyenre semmiképpen nem lesz szükség iskolaudvarok karbantartására, de még a Cserealja park esetében sem gondolom, hogy 2 cm-es angolgyepet kíván nyírni a karbantartó szolgálat. A lényeg azonban, hogy lehet, hogy érdemes lenne picit átgondoltabban tervezni a kiadásokkal. Ugyanazt az eszközt ne négy különböző árkategóriában írni be a költségvetésbe.

Előre látható fejlesztések

No, de mi várható még? Újra a költségvetésbe került a Bolyai utca 5. szám alatt ingatlan felújítása. Ez azért érdekes, mert a tavaly is részét képezte a költségvetésnek, ugyanazok a tételek szerepeltek 2024-ben is mint idén, vagyis tetőszerkezet felújítás és a teljes felújításról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Ez az az ingatlan, az egykori vármegyeháza, amelyet szeretett volna a református egyház megvásárolni a Református Kollégium és a Bolyai Elméleti Líceum kisiskolásainak, hogy itt a főépület mellett alakítsa ki az osztálytermeket és ne a Horea utcában, de akkor a politikum, élén a megyei tanácselnökkel keresztbe feküdt a projektnek.

Most az az érdekes, hogy bár nem megszokott, hogy az árak csökkennek, tavaly 950.000 lejre árazták be a tetőszerkezet felújítását, most ugyanez a tétel csak 550.000 lej értékbe került bele a költségvetésbe. Vagy most van alulárazva, vagy tavaly volt túltolva.

De az önkormányzat költeni kíván a nyári színpad felújítására, a Petraskó-Kárnász ház felújítására, amelyben a régi házasságkötő terem volt. Felújítás alá kerülne az Ifjúsági Ház is, illetve az előtte lévő park. Felújítanák az Arta mozi kazánházát és fűtésrendszerét. A Cserealja parkban lévő színpad hangtechnikai berendezést kapna, illetve árnyékolókat, és egy 600.000 lej értékű öntöző rendszert.

Újabb nagy értékű gépet vennének a zöldek

A zöldterületekért felelős igazgatóság részéről a tavaly is megjelent a költségvetésben egy érdekes gép, az idén is tervben van egy. A tavalyi egy favágó terminátor volt, amely inkább erdőgazdálkodás esetében lett volna indokolt, idén egy lánctalpas emelő jelenti a szembetűnő kiadást. Ez a gép 560.000 lej értékű és még külön egy kb. 100.000 lej értékű kabint is vásárolnánk hozzá. Ez nyilván a magas fák metszésére, karbantartására szükséges. Megnéztük, vannak ennél drágábbak is. Nekünk meg vannak annál magasabb fáink is itt Marosvásárhelyen, amennyire annak az emelőnek a karja elért, tehát ha van pénz rá, és megfelelően képzett szakember, akkor egye fene, maradjon.

Nincs igazán reális fejlesztés a Víkenden

A Víkend telepet 1.705.000 lej értékben fejlesztené az önkormányzat, a baj az, hogy ennek a pénznek kb. a fele 740.000 lej különböző tervekre, papírokra menne, és nem a tényleges fejlesztésre. Talán, ami itt említésre méltó, hogy három jakuzzit kíván kialakítani a telep igazgatósága 250.000 lej értékben. A többi beruházás a medencék és zöld övezetek karbantartására alkalmas eszközök vásárlása. Nem valódi fejlesztések.

Sütő Andárs visszatér, C.R. Vivuval karöltve

Újra megjelenik a költségvetésben Sütő András szobrának a tervezete, azaz egy olyan ötletpályázat, amelynek következtében majd a jövő költségvetések egyike talán tartalmazhatná a szobor kiöntését is. Ezúttal Constantin Romanu Vivu partnerségében képzelik el az elöljárók. Ez a két szoborterv kell megszülessen, egyik román, másik magyar oldalról.

Gondolnak a városatyák a színháztéri szökőkútra is, na nem az átalakítására, vagy megjavítására, csak technikai állapotfelmérés szerepel a költségvetésben.

Jó biznisz a tervezés

Emeletes parkolók. Ezekből nekünk már van 6 tervünk kifizetve még 2021-ben és valahol egy fiokban ott pihennek, de most 2025-ben úgy gondolták a hivatalban, hogy jó lenne még 5, és elkülönítettek még 5 ilyen parkoló megvalósíthatósági tanulmányára újabb 1.000.000 lejt.

A Posta utca és a Forradalom utca találkozásánál lévő háromszög több alkalommal borzolta a kedélyeket. Egyszer sem azért hozták szóba a lakosok, mert annyira tetszene a kialakítása. Most azonban ez a háromszög kapna egy szobrot. Hogy kiét, az nem derül ki a költségvetésből, lehet, hogy nem is egy személyiség szobra lesz, hanem valami egyéb díszítő elem.

Illegalitásban a Bernády tér

Olvasva a parkok és szobrok környékének felújítására vonatkozó sorokat, szinte elejtettem a ceruzát. Azt írja ebben a költségvetésben, hogy 90.000 lejt különít el az önkormányzat a Bernády tér technikai tervének az elkészítésére. És zárójelben megjegyzik, hogy erre azért van szükség, hogy visszaálljon a törvényes rend (intrare în legalitate). Vagyis a Bernády teret akkor úgy újította fel az önkormányzat, és formálta olyanná amilyen, hogy nem is volt lepapírozva. Ha ilyet tesz, vagy megenged magának az önkormányzat, akkor miért várja el, hogy a lakosság betartsa a törvényeket? Hogy lehet ez???

A továbbiakban még olvashatunk a forradalmárok emlékművének újragondolásáról, a Petőfi Sándor szobor környezetének átalakításáról és egy görkorcsolya és gördeszka park kialakításáról a Ligetben.

A költségvetésben fellelhető számos terv, megvalósíthatósági tanulmány, és előtanulmány, ezek teljes összege 26.406.000 lej, amely a beruházási fejezet összköltségének a 28,31 százaléka.

Összességében az mondható el erről a költségvetésről is, mint azokról az elődeiről, amelyek nem kampányévben íródtak: jó jó, de hiányzik belőle az eredmény. Jól kiolvasható belőle, hogy sem a színház mögé tervezett innovációs központ, sem a városháza mögé tervezett mélygarázs nem fog nagy mértékben előre haladni. Ezeket majd 2028-ra próbálják ütemezni, mert ugye akkor kell majd elvágni a szalagot.