Mekkora ünnep a halottak napja?

Csak a megszokás és elterjedt gyakorlata miatt került egymás mellé a címbeli „ünnep a halottak napja”. Kétségtelen, van benne ünnepi hangulat, hatalmas tömegű felvonulásával és virágba borult temetőinkkel még szépnek is mondható, de egyházilag nemcsak vitatott, hanem tisztázatlan, sőt bonyolult egymásra torlódást jelent.

Néprajzi megközelítésben nyugodtan nevezhető ünnepnek, akár protestáns vidéken is, kialakulása, gyakorlása nagyjából ködbe vész. Dávid Gyula irodalomtörténész említi, hogy 80 évvel ezelőtt Kolozsváron a Házsongárdban már nagy hagyománya és kedveltsége volt, pedig az a város akkor még nagyon protestáns többségű.

Református lelkipásztorként „testközelben” a múlt század ’80-as éveiben kerültem közel a halottak napi világításhoz, amikor a Marosvásárhely melletti Jedden gyertyát gyújtottak a református temetőben, – még nem ünnepelték.

Egy ünnep arról is ismerhető fel, hogy akkor a megszokottól eltérően viselkedik egy kisebb vagy nagyobb közösség. Ez a meghatározás ma már teljesen ráillik egy marosvásárhelyi halottak napjára, hiszen többezres (talán tízezres?) közösség, kezében krizantém virágcseréppel türelmese araszol egy-egy temető irányába. Ünnep minden nemzeti kultúrában kialakul, legfeljebb az minősít egy népet, hogy kit vagy mit tisztel meg, kire vagy mire emlékszik, emlékezik meg.

A halottak napi megemlékezésnél itt érkezünk el az említett bonyolult, tisztázatlan helyzethez, mert Erdély protestáns vidékein legalább egy évszázada október utolsó napja a reformáció piros betűs ünnepe. Szülőfalumban, Pókában ma, 2023-ban is hazahívják – és sokan haza is jönnek – a 10-20-30-40-50 éve ott konfirmáltakat egy ünnepi együttlétre. Van úgy, hogy egykori játszótársak, rokonok csak éppen tízévente találkoznak itt egymással, ez pedig akár önmagában is ünnepi esemény.

A római katolikus egyház tanításában november első napja a minden szentek emléknapja, de Marosvásárhelyen éppen november 1-jén világítanak legtöbben a temetőkben, vallásfelekezeti különbség nélkül. Így halottak napja november 2-a lenne, de a mellettünk élő ortodoxok egy héttel később gyújtanak gyertyát, s mindezekre az utóbbi években még rátelepedett az erdélyi néplélektől homlokegyenest idegen halloween. Azért szeretem én Szovátát, mert egy hónappal hamarabb megtartja a szép, erdélyi és emberközeli tökfesztivált.

Református teológiai felfogás szerint a halottak napja nem ünnep, meg sem jelenik a falinaptáron, de a temetők széppé tétele, őszi rendberakása és az alkalomból adódó kedves találkozások miatt nem is tiltják.