Szucher ErvinMarosvásárhely egyik legnagyobb gondja, hogy nem szervezhet „atlétika olimpiát” – olvasható a város frissen elkészült sportstratégiájában. Ugyanebből a dokumentumból megtudhatjuk, hogy készítői szerint a labdarúgás, kosárlabda, úszás és többi mellett a néptánc is sportnak számít. De arról is tudomást szerezhetünk, hogy a város számos olyan sportlétesítménnyel rendelkezik, amelyet eddig senki nem látott.
Nem sokban különbözik Marosvásárhely sportstratégiája a portálunk által bemutatott, nevetséges, szarvashibáktól hemzsegő kulturális stratégiától. Ugyanolyan dilettáns módra összecsapott, hiányos, hibákkal teletűzdelt dolgozat, amely a szerzők értelmi szintjét, komolyságát és hozzáértését hívatott kidomborítani. Vagy pontosan ennek az ellenkezőjét. A tanulmányt ugyanaz az RMDSZ-közeli cég végezte el, amely összeállította a város kulturális stratégiáját. Az önkormányzattal 2022. december 15-én kötött szerződés értelmében az EuroTop Consulting Kft. ezért a dokumentumért is 141.491 lejt készül felvasalni.
A város legnagyobb gondja: nem szervezhet olimpiát!
A számos furcsaság közül a leginkább szembeötlő az a szomorú megállapítás, hogy Marosvásárhelyen „nem lehet atlétikai olimpiát rendezni” (lásd a tanulmány 37. oldalán). A szerzőknek fogalmuk sincs arról, hogy a világon eddig egyetlen országban sem szerveztek atlétikai olimpiát, hiszen sem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, sem a Nemzetközi Atlétika Szövetség nem ismeri ezt a fogalmat. Az atlétika valóban egy ősi, rendkívül fontos sportág, amely sok más sportnak az alapját képezi, de külön ötkarikás játékokat nem szentelnek neki.
Ha a tanulmány készítői viszont nem mindössze az atlétikai olimpiára, hanem a teljes ötkarikás játékokra céloztak, akkor tudatnunk kell velük, hogy Marosvásárhelynek nem nagy szégyen, ha az elkövetkezendő fél évszázadban lemarad erről. Ugyanis a modern kori nyári olimpiák történelmében Moszkva az egyetlen közép-kelet európai város, amely 1980-ban megengedhette magának, hogy beírja a nevét a világesemény szervezői közé.
Amennyiben a szerzők mégsem az olimpiára, hanem a második legrangosabb versenyre, a világbajnokságra gondoltak, el kell mondanunk, hogy Budapestnek sem volt egyszerű megrendezni az idei vb-t. A hivatalos adatok szerint csupán a Nemzeti Atlétikai Központ felépítése 250 milliárd forint körüli összegbe került. Ami több, mint 3,2 milliárd lej, azaz szinte négyszerese a város 2023-as teljes költségvetésének. Ehhez képest Vásárhely (volt és jelenlegi) vezetése képtelen befejezni a ligeti stadion futópályáját. Kár, mert a dokumentum szerzői szerint „a helyi atlétikai versenyeket lelkes nézők tábora figyeli érdeklődéssel, a versenyzők pedig élvezik a közösség támogatását”.
Az EuroTop Consulting szakemberei szerint Marosvásárhelyen az is komoly problémát jelent, hogy ugyanazt a sportcsarnokot több csapat is használja. Mint ahogyan gondot okoz a tornaterem hiánya a Gyermekpalotából, ahová 2.500 tanulót írattak be.
A cég által észlelt mínuszok közé tartozik – szó szerint – a sportesemények és a szakképzett edzők hiánya.
Korszerű, csak éppen nem létező pályák
Marosvásárhely rendelkezik viszont olyan sportlétesítményekkel, amelyekről eddig nem tudtunk. Keresgéltünk, kutakodtunk, kérdezősködtünk – végül kiderült, hogy más sem hallott róluk.
„A városunk rendelkezik a kézilabdázáshoz szükséges megfelelő infrastruktúrával. A Maros Szabadidő- és Sportkomplexum, valamint a Marosvásárhelyi Olimpic Sportklub igen fontos sportlétesítmények, amelyeket a csapatok edzésekre, mérkőzésekre és versenyekre használnak. Itt korszerű csarnokokat és feltételeket találunk, valamint a kézilabdázás szempontjából optimális sportfelszerelést meg berendezéseket” – olvasható a tanulmányban. A Víkendtelepen nem találtunk egyetlen kézilabda-pályával rendelkező sporttermet sem, mint ahogyan az Olimpic Sportklub létesítményét sem tudta megmutatni egyetlen sportbarát sem.
A teke szintén szerencsés helyzetben van az EuroTop Consulting szerint. Ugyanis a tanulmányban arról írnak, hogy a városban „több korszerű és jól felszerelt tekepálya található, ahol a rajongók élvezhetik ezt a sportágat”. Mi egyről tudunk: az Elektromaros Kossuth utcai pályájáról, a többit húsz-harminc évvel ezelőtt bezárták, lebontották, jó esetben átalakították.
Az önkormányzat által szerződtetett sportszakértők ugyanakkor a vívók „adekvát edzőtermeiről” és az asztaliteniszezők „minőségi felszereléssel rendelkező, modern edzőtermeiről” számolnak be. Miközben városszerte a rendszerváltást követően csak egy-egy terem van.
Hasonló a helyzet egy másik sportágban is. „A kislányoktól a világversenyeken szereplő élsportolókig Marosvásárhely művészi torna klubjairól és egyesületeiről is híres, amelyek magas színvonalú edzéseket és adekvát létesítményeket kínálnak. A klubok modern felszereléssel ellátott edzőtermekkel rendelkeznek, ahol képzett szakemberek oktatnak” – tudhatjuk meg a szakdolgozatból. Megpróbáltunk utánajárni, melyek azok a klubok és edzőtermek, amelyekről a szerzők ódákat zengenek. Segítségért a megye egyébként egyetlen tornaszakosztályát működtető Szász Albert Sportlíceum igazgatójához fordultunk. „Ha sikerül megtudni, hol vannak azok a modern felszereléssel ellátott edzőtermek, szóljatok nekem is!” – kérte meg portálunkat Csíki Zsolt igazgató.
Sosem volt csapatok álmodott sikerei
Nem csak a sportlétesítmények létével nincsenek tisztában a tanulmány szerzői, a csapatok nevével és nemével is hadilábon állnak. Azon túl, hogy a város egykori élvonalbeli labdarúgó együttesét, Bölöniék, Hajnalék, Fazakasék ASA-ját egy senki által nem ismert HSK néven emlegetik, a jelenlegi harmadik ligás együttest Marosvásárhelyi SC-re keresztelik át.
Ez még mindig édeskevés amellett, hogy a női kosárlabda csapatot összetévesztik a férfi együttessel. „A női kosárlabda-mérkőzéseket a helyi közösség lelkesen követi, a csapat pedig a szurkolók jelentős mértékű támogatását élvezi. Marosvásárhelyt több női kosárlabdacsapat is képviselte, amelyekre felfigyeltek országos szinten. Egyikük a Maros KC (BC Mureș), amely sorozatos sikereket ért el az országos bajnokságban, érmeket és becses trófeákat nyert” – olvasható a …női mezbe bújtatott, ám valójában férfi csapatról. Ugyanitt írják, hogy „kosárlabdában a női szakág marosvásárhelyi sikersportnak számít”. Ehhez képest a férfiak voltak azok, akik az utóbbi másfél évtizedben megtöltötték a ligeti csarnokot és a bajnoki címért meg a Román-kupáért harcoltak. No meg a nemzetközi kupasorozatban sem vallottak szégyent.
A több mint másfél száz oldalas anyagban arról is olvashatunk, hogy a műkorcsolyázók „büszkén képviselték a várost” a különböző versenyeken. Próbáltunk utánanézni, mikor és milyen vetélkedőkön vettek részt a város műkorcsolyázói, de egyetlen hivatalos okiratban sem bukkantunk rá. Nem is csoda: egyelőre csak tanfolyamokat szerveznek.
A teremlabdarúgásnak szánt fejezetben a következő mondatra bukkantunk: „Marosvásárhelyt férfi és női futsalcsapatok is képviselik, amelyek aktívan részt vesznek a helyi és az országos versenyeken.” A férfiak esetében valóban így van, de női csapat létezéséről, amelynek tagjai a szerzők szerint „küzdelmes mérkőzéseken vesznek részt; így örömteli, izgalmas pillanatokat szereznek a sportcsarnokban jelenlevő közönségnek”, a szakmában senki nem hallott. Kacsó Endre, a román válogatott marosvásárhelyi edzője elmondta a Vásárhely.ma-nak, hogy életében nem látott női játékost a városban, nemhogy egy teljes csapatot!
Aki beleolvas a sportstratégiába azt is megtudhatja, hogy „Marosvásárhelynek több igencsak versenyképes kézilabdacsapata van, amelyek országos és nemzetközi szinten is megmérettetik magukat”. Így, jelen időben. Ehhez képest utoljára a Mureşul női kézilabdázói – Mózsi Éva, Mátéfi Eszter, Biró Zita, Bărbat Adriana és társaik – mérettették meg magukat nemzetközi szinten. Azóta eltelt több, mint három évtized…
Néptánc, mint a legújabb sportág
A tanulmány készítői arra is választ kerestek, melyek azok a sportágak, amelyeket Marosvásárhely lakói űznek. Ide sorolják a néptáncot is, amelyről eddig nem sikerült kideríteni ki, mikor és milyen körülmények között avatta sporttá. Egy biztos: jövőben, a párizsi olimpiai játékokon nem néptáncikálnak.
Fura következtetés
„A marosvásárhelyi sportélet elemzése során, a meglévő hagyományokkal összefüggésben arra a megállapításra jutottunk, hogy a labdarúgás, a kosárlabda és a vívás azok a sportágak, amelyeknek a fejlesztésére különös figyelmet kell fordítani. Ezeknek a sportágaknak a fejlesztését Marosvásárhelyen mind az élsport, mind a tömegsport űzése szempontjából napirendre kell tűzni” – állapítja meg az EuroTop Consulting szakembergárdája.
Marosvásárhelyen valóban nagy hagyománya van a vívásnak, Pongrácz Antal személyében a város ifjúsági világbajnokot és háromszoros olimpikont adott a hazai válogatottnak. Ezelőtt fél évszázaddal. A sportágnak ma is vannak lelkes és eredményes követői, de ez édeskevés ahhoz, hogy a vívás a Top3-ba tornássza fel magát.
Sikerült kideríteni: gond van a pénzzel!
Több hónapig tartó munka után a városháza által felkért szakembereknek azt is sikerült kideríteniük, mi gátolja a leginkább a marosvásárhelyi sportélet előmenetelét. A 48. oldalon a következő olvasható: „Azonosítottuk a Marosvásárhely Megyei Jogú Város sportéletében jelentkező általános problémákat is. Ezek az állami/önkormányzati, illetve a magánegyesületek(/-klubok) közös gondjai. Az első fő probléma az elégtelen finanszírozás.”
Ha nem másért, ezért a „felfedezésért” is megéri az EuroTop Consulting Kft.-nek ajándékozni az adófizetők 141.491 lejét!
A marosvásárhelyi önkormányzat honlapjáról időközben eltűnt sport stratégia itt olvasható:
Kulcsár Andrea
Sebestyén Emőke
