Szucher ErvinA Székely Nemzeti Tanács által toborozott kis tömeg az idén azzal a céllal vonult (volna) fel, hogy tiltakozását fejezze ki a Székelyföldet fenyegető, hátrányos közigazgatási átszervezés és a szólásszabadság korlátozása ellen.
A kellemes, napsütéses időjárás és a parajdi fúvózenekar biztosította jó hangulat dacára az idén rendkívül csekély részvétel mellett rendezték meg a Székely Szabadság Napját. Jó esetben mindössze kétszáz-kétszáz ötven személy látogathatott ki a Postarétre, jobbára a két kisebb erdélyi magyar párt tagjai és szimpatizánsai. Az RMDSZ politikusok közül mindössze a belső ellenzékinek számító Hamar Alpár Benjámin tűnt fel; ő koszorút is helyezett el a Makk-féle összeesküvés következtében kivégzett vértanúk emlékművénél.
Felvonulás helyett a járdára felszorítva gyalogolt végig a Postarétről a prefektúra székházáig az a kisebb tömeg, amely ma részt vett a Székely Szabadság Napjának megemlékezéssel egybekötött ünnepén. Az SZNT újabb autonómia-kiáltványát nem az újonnan kinevezett magyar prefektus vette át, Barabási Antal, akárcsak román nemzetiségű elődei, mindössze valamelyik munkatársát küldte le a főbejárat elé.
A Románia Kormányának és Parlamentjének szóló, tájékoztatásképpen Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek címzett és Izsák Balázs SZNT-vezető által felolvasott petíciót, még a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, háromszoros hangos igennel, közfelkiáltással szavazta meg az egybegyűlt, több száz fős tömeg.
Beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az 1848-as forradalmat követő időszak, a Ceauşescu-éra és a mostani helyzet között vont párhuzamot. „1851 tavaszán az új katonai kormányzó, Schwarzenberg herceg Erdélyt tíz kerületre és 79 alkerületre osztotta, szigorú adminisztratív hatósági felügyelet és sűrű ügynöki ellenőrzés alá vetve szabadságától megfosztott lakosságát. Ennek kapcsán fordítsuk a szót a jelenkorra. A magyar autonóm tartományi berendezkedés idejétől fogva és az 1968-as megyei rendszer bevezetésén át, a végül is meghiúsult Ceauşescu-féle falurombolási-szisztematizálási tervvel bezárólag, mind ez ideig Székelyföld és más magyar vidékek feldarabolásával fenyeget bennünket az évek óta napirenden szereplő közigazgatási reformprogram. A Székely Szabadság Napján ismételten ki kell nyilvánítanunk a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényünket – a székely szabadság és autonómia területi alapjának és kereteinek védelmében” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Az idén is a különböző autonómia formákat élvező baszkok, katalánok és sziléziai lakók képviselői szólaltak fel, Szili Katalin meg levélben köszöntötte a jelenlévőket.
Antal Erika
