Magyar madár: március 15-én jön és augusztus 20-án távozik a gólya

Gólyafiókákat gyűrűzött a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hogy nyomon követhesse a gólyapopulációt és távollétükben is információkat gyűjthessen róluk. A gyűrűzést Maros, Hargita, Kolozs és Szatmár megyékben végezték el.

A Maros megyei egyesület munkatársai emelődaru segítségével közelítették meg a fészkeket, ahol megszámolták a fiókákat, megmérték azok csőrhosszát, valamint számmal ellátott gyűrűket helyeztek a lábaikra. Székelykálon, Iklandon, Nagyernyében és Sáromberkén végezték a gyűrűzést. Ahogy a látottakat értékelték, a tavaszi és a nyári esős időjárás kedvezett a gólyapopulációnak, bőségesen jutott számukra élelem, ezért a gólyacsaládok szépen szaporodtak, fészkenként négy gólyafiókát, nem ritkán ötöt is költöttek.

Magyar madár

A fehér gólya Litvánia és Fehéroroszország hivatalos madara, ugyanakkor Szlovéniában nemzeti szimbólum. A magyar nyelvterületen is kedvelt madár, amelyet az is bizonyít, hogy népmesék, gyerekmondókák, énekek és versikék örökítik meg a gólyákat, a gólyákkal kapcsolatos hiedelmeket. Érdekesség, ahogy a két nagy magyar ünnep időpontja kötődik a gólyákhoz: március 15. körül érkeznek és augusztus 20. táján indulnak ismét a hosszú útra.

Veszélybe kerülhetnek

A gólyák köztudottan kétéltűekkel, békákkal, gőtékkel táplálkoznak, amelyek élőhelyei a vizes, lápos területek. Ezek azonban az erőteljes mezőgazdasági munkálatokkal, a területek művelésével, akár lecsapolásával és beépítésével, egyre csökkennek, így a gólyák élőhelyei is szűkülnek. Akár veszélybe is kerülhetnek ezek a madarak, amelyekre vannak országok, ahol vadásznak, vannak országok, ahol már nem is élnek gólyák.

Büszkeség

Azokon a településeken, ahol a gólyák fészkelnek, a lakosság zöme büszke rájuk és szívesen elviseli őket, a velük járó kellemetlenségeket is akár, hiszen a fészek alatt és körül sok a madárpiszok, a fák, bokrok, a fű fehérlik ilyenkor nyáron. Van olyan kisváros is, ahol annyira kedvelik a nagytestű fehér madarat, hogy a turista szállásokat, panziókat nem csillaggal jelölik, hanem a gólyák számával. A kelet-ausztriai Rustban például egy, ét, vagy három gólyás panziók találhatók.

A fehér gólya jellegzetességei

A fehér gólya, a piros csőrével,  hosszú lábával, fekete-fehér tollazatú alakjával ismerős látvány – olvasható a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján, amely több részes sorozatot szentel az ismertetésének. A madár magassága 1 méter, súlya 2,2-4,4 kg között változhat, kiterjesztett szárnyainak távolsága 155-165 centiméter. A hímek valamivel nagyobbak, de ez a különbség szabad szemmel nem látható. Az első gólyák március közepe táján jelennek meg. Útjuk először rendszerint a fészkelőhely közelében levő nedves rétekre, kaszálókra vezet, ahol táplálékot keresnek a fárasztó afrikai utazás után. A fű ilyenkor épp elkezdett zöldülni, a szántóföldeken csak az őszi gabona bújt még ki. Kevés rovar mozog, egerek és pockok is alig vannak, a levegőben csak mezei pacsirta éneke száll. Az egyetlen hely ahol a gólyák biztosan ennivalót találhatnak, azok a nedves, vizes területek, ahova seregestül jönnek a kétéltűek, békák és gőték, a tavaszi peterakásra. Ezért különösen fontosak a területek, ezért kell védeni a beszántástól és lecsapolástól megmenekült, tocsogós, mocsaras gyepeket – figyelmeztet a Milvus.

Mint általában a vonuló madaraknál, elsőként a hím gólyák érkeznek. Felkeresik előző évben használt fészküket és belekezdenek a javításba. A tél általában megviseli az ágakból összerakott alkotmányt, így van rajta javítanivaló. A fészek az évek múlásával akkora lesz, hogy oldalában más madarak is lakóhelyet találnak maguknak. Leggyakrabban házi verebek vernek tanyát az ágak közt kialakított üregekben. Volt rá eset, hogy a fészek a három tonna súlyt is elérte. Bőven van hely egy másik gyakori albérlőnek, a seregélynek is, akinek mesteri utánzásokkal tarkított énekét még talán a gólyák is kedvelik. A tojók valamivel később érkeznek és szállnak le a fészken várakozó hím mellé. A gólyapárok az esetek nagy részében együtt költenek egymást követő években, de ez a hűség inkább a fészkelőhelyhez köti őket, a költési időn kívül nem maradnak együtt. Mivel a jó fészkelőhelyek kelendőek, gyakoriak a fészekháborúk, amikor a tulajdonosoknak akár vérre menő csatákat kell vívniuk a betolakodók ellen. A tojó érkezését hangos kelepeléssel fogadja a hím. Sokat nem is teketóriáznak, egyből bele is kezdenek a párzásba. Az akrobata mutatványnak is beillő művelet úgyszintén kelepelő sorozattal ér véget. Az érkezést és párzást követő néhány nap múlva, éjszaka vagy hajnalban kerül a fészekbe az első fehér tojás – olvasható a Milvus honlapján a gólyákról szóló több részes sorozat első részében.