Macskával az élet

Amikor egy család eldönti, hogy kisállatot tart, olyat, amelyet „nevelni” is lehet, tehát nem aranyhalat vagy aranyhörcsögöt, akkor általában a kutya és a macska jön számításba.

A kutya okos, tanulékony, „az ember legjobb barátja”, ám rendszeresen ki kell menni vele, rá kell szoktatni a szobatisztaságra, igényli a gazdi társaságát, nem lehet magára hagyni a lakásban, vagy csak nagyon kis ideig. Ezzel szemben a macska gyorsan rászokik a homokra, tiszta, nem kell vele kimenni, magára hagyható. Így, aki többször is távol van az otthonától, a macska mellett dönt, hiszen elég, ha megkér valakit, hogy naponta etesse a kedvencét, adjon friss vizet neki, tisztitísa ki a homokját.

Amikor megérkezik a kedvenc

Az elhatározás után, hogy szerzünk egy macskát, ami lehetőleg kicsi legyen és fekete-fehér, a keresgéléssel egyidőben beszerezzük mindazt, amire szüksége lesz négylábú kedvencünknek: etető- és itató tálkát, kosarat, kaparófát, játékokat és a homoknak egy erre a célra készült tálat/edényt. Veszünk homokot és ételt, konzervet és szárítottat.

Mikor megérkezik a cica, először is a homok rendeltetését mutatjuk meg neki. Tanulékony kisállat, azonnal felfogja, neki oda kell végeznie a kis- és nagydolgát. Néha még történhet baleset, nem tudja kinyitni a fürdőszoba ajtaját, vagy nem tud kimenni a szobából. Arra kell vigyázni, hogy az ilyen „balesetek” helyszínét azonnal fel kell takarítani, lehetőleg valamilyen fertőtlenítőszert használva, hogy ne érezze a szagot, ne ismételje meg ugyanott ugyanazt.

A macskák igényesek a tisztaságra, ezért a homokot rendszeresen tisztítani kell, erre a célra lehet kapni kis lapátot. A homokot is elég gyakran kell cserélni, annak függvényében, hogy hányszor használja azt a kedvenc. Ha már túl piszkos és szaga van, fennáll a veszély, hogy más helyet keres magának, esetleg a fürdőkádat, vagy a lakás egy eldugottabb sarkát.

Fel kell készülni, hogy a macsek pillanatok alatt családtaggá válik, annak is tekinti magát, azonnal a gazdik mellé húzódik, követi őket a szobába, a konyhába, sokszor, főleg kiskorában még a fürdőszobába is. Aki kiskora óta eteti, babusgatja, vigyáz rá, tisztítja az almot, azt anyjának tekinti.

Dorombolós, harapós, simulós, karmolós

Ha megérkezett a cica, még másnap, vagy minél előbb, állatorvoshoz kell vinni. A szakember nemcsak az egészségi állapotát méri fel, de az ajánlott oltásokat is beadja, ha kérjük. Illetve számos kérdésünkre választ ad: fürdessük-e, milyen gyakran adjunk neki enni, inni, mire figyeljünk, hogy egy egészséges, jókedvű, kiegyendúlyozott kisállatot tartsunk.

Ahány macska, annyi személyiség – vallják a tapasztalt macskatartók. Vannak barátságosak/barátkozóak és vannak ridegebb természetűek, akik kevésbé szociálisak, nem is próbálkoznak azzal, hogy megszerettessék magukat. A dorombolós és simulós macskák is, ha játszani van kedvük, harapnak, karmolnak. Ez hozzátartozik a játékhoz, nem is veszik észre, hogy azzal bántanak, vagy fájdalmat okoznak. Főleg a kisgyerekeket hajlamosak játszópajtásuknak tekinteni, és rájuk ugrálni, harapdálni őket, ezért is nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy ne bánthassák még játékból sem. Ugyanakkor ez fordítva is érvényes. A kisgyerekek általában úgy mutatják ki szeretetüket, hogy jól megölelgetik a macskát, szorongatják, tornásztatják, amit az nehezen visel. Ezért könnyen kialakulhat az a reflex, hogy ha kisgyereket lát, azonnal menedékhelyet keres, elbújik valahová, ahol nem elérhető és ahonnan biztonságban figyelheti az történéseket.

A macskatartás felelősséggel jár, ráneveli a gyereket, a kis gazdit arra, hogy folyamatosan gondoskodjon kedvencéről, ellenőrizze és tisztítsa az almot, etesse, naponta tegyen  neki friss vizet. Ugyanakkor a macskák rendszeretőek, ragaszkodnak a rendhez, hogy mindig minden a helyén legyen, vagy oda kerüljön vissza. A napi rutin – időben történő étkezés, lefekvés, felkelés, játék – is hozzátartozik a cica életéhez. Hamar átveszi a család rutinját és ha valami nem a szokás szerint történik, az zavarja és ki is mutatja nem tetszését, nyávogó, kurrogó hangot ad ki, „panaszkodik”. A hirtelen mozdulatoktól, hangos beszédtől, zajtól, szilveszteri petárdázástól félnek a macskák, ilyenkor hajlamosak elbújni és csak azután előjönni, amikor úgy vélik,  elmúlt a veszély.