Kulcsár AndreaKötelező módon meg kell oldaniuk a vidéki elöljáróknak is a kóbor kutyák okozta gondokat, viszont olyan feltételeket szab a törvény, amelyeknek az önkormányzatok nem tudnak megfelelni: nem csak a helyszínek, hanem az ebek ellátásának is szabványosnak kell lennie, egyetlen kutya havonkénti költsége így meghaladja a kisnyugdíjasok járandóságát.
A jelenleg érvényben levő 2001-ből származó 155-ös számú kormányrendelet alapján a helyi önkormányzatokat kötelességük saját kutyamenhelyet létrehozni, ahol megfelelő személyzet biztosítja az ebek ellátását; a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy olyan szolgáltatóval kössenek szerződést az önkormányzatok, amely vállalja az állatok befogását és gondozását. Az anyagi hátteret viszont az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Már ha van miből, mert többnyire ilyen alapokkal nem rendelkeznek a polgármesteri hivatalok, és kutyamenhely létrehozására EU-s pályázati kiírások sem léteznek.
“Ne csak a kutyák jogairól beszéljünk, adjanak lehetőséget is, mert ha nem, egy önkormányzat sem fog tudni, kivéve nagyobb városokat építeni ilyen kutyamenhelyt és a város nem szedheti össze a peremtelepülésekről. Annyiba kerül egy ilyen kutyamenhely építése, hogy konkrétumot mondjak: több százezer eurókról beszélünk, mintha szállodát építenénk mert meg van határozva, hogy egy kutyának hány négyzetmétert kell biztosítani, milyen talaj legyen, hány órát süsse a nap, víz, csatorna, villany, állatorvos, chip, hányszor kell etetni, milyen élelemmel, ellenőrizni, stb” – sorolta a feltételeket Sófalvi Szabolcs. Marosszentgyörgy polgármestere szerint ez a szolgáltatás egyetlen eb esetében havonta több, mint egy havi átlagnyugdíj, és egy község esetében gyakran százával vannak kóbor kutyák. A gondot az fokozza, hogy ezek a kóbor állatok sok esetben kezdenek veszélyessé válni, hiszen – mint Sófalvi elmondta – hiába az aszfaltozás, a csatornahálózat kiépítése, és hasonló fejlesztések egy-egy vidéki településen, ha az ott lakók nem érzik magukat és gyermekeiket biztonságban, márpedig ezek az állatok gyakran falkákba verődve, főként sötétedés után, támadhatnak is az emberre.
Erre gondolni kell, mert közveszély és ez mindig prioritás kellene legyen – tette hozzá az elöljáró, aki a problémát jelezte is a februárban megtartott községi polgármesterek találkozóján Bukarestben, ahol a miniszterelnöknek, illetve tárcavezetőknek tehettek fel kérdéseket és vethettek fel gondokat a vidéki elöljárók. Egyelőre csak ígéreteket kapott, abból azonban egyetlen polgármester sem tud kutyamenhelyet építeni.
Antal Erika
