Lakástűz – a téli veszélyforrás

A háztartásokban a hideg évszakban keletkező tűzesetek jelentős százalékát a hibás vagy eldugult kémények, valamint a hibás, rögtönzött vagy felügyelet nélküli fűtési eszközök használata okozza. És, sajnos, fűtési idényben jelentősen nő a lakástűz-esetek száma: évente 350-400 esethez riasztják a tűzoltókat Maros megyében és az esetek mintegy harmada lakástűz. Különösen az adventi időszakban exponenciálisan nő a tűzesetek szám, amelyek 90-95 százalékát emberi gondatlanság okozza – számolt be a szomorú statisztikákról Kacsó István, a Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka.

Mit tegyünk, hogy ne legyen baj?

A tűzoltóparancsnok figyelmeztet: bár nem ellenőrzi a hatóság, de nagyon fontos a kémények rendszeres kitisztítása. A fűtési idényben a kéményekre, kályhákra potenciális veszélyforrásként kell tekintenünk – fogalmaz Kacsó István. A hatályos jogszabályok értelmében évente egyszer ki kell takarítani a kéményeket, de a kéményseprők arról számolnak be, hogy a fatüzelésű kályhákkal rendelkezők mindössze 40 százaléka igényli ezt a szolgáltatást.

Azoknál a géztüzelésű kazánoknál, amelyek kivezető csöve a kéményben van szintén szükséges a rendszeres tisztítás-karbantartás, hiszen ott kell távoznia a szénmonoxidnak, és a kéménybe évközben beköltözhet akár egy madár, és a fészek eltömítheti a járatot. Ha ezt időben nem távolítják el, fűtésszezonban a szénmonoxid visszaáramolhat és “csendes gyilkosként” okozhat végzetes bajt, hiszen a szénmonoxid színtelen, szagtalan és nagyon veszélyes – magyarázta a tűzoltóparancsnok. Ugyanakkor télen is fontos a szellőztetés! – tette hozzá.

Cserpékályhák esetén ellenőrizni kell a a füstelvezető járatokat, a kürtő-csövet és az is fontos, hogy mivel fűtünk: a háztartási hulladék, rongyok, amivel egyesek pótolni próbálják a drága tüzelő anyagot nagymértékben hozzájárulnak a lerakódásokhoz, és ez duguláshoz vezet, amitől begyullad a kémény.

  Mi a teendő, ha már megtörtént a baj?

Ha már megtörtént a baj, van néhány fontos tudnivaló, amelyet figyelembe kell venni, hogy mentsük a menthetőt lakástűz esetén:

1. ha kéménytűz keletkezik

– a már begyulladt kéményt soha ne vízzel, folyadékkal próbáljuk oltani, az akár 800-1000 fokra hevült építmény ilyenkor fel is robbanhat. A különböző, köszájon forgó házi praktitkák nem hatékonyak, sőt, veszélyesek – hívja fel a figyelmet a tűzoltóparancsnok: soha ne oltsunk tüzet például ecettel, vagy bármilyen folyékony anyaggal!

– kéménytűz esetén azonnal be kell zárni a kályha nyílászáróit, hogy a tűz ne kapjon levegőt, vonjuk el ezáltal a tűztől az oxigént ami táplálná az égést.

– következő lépésben hívjuk a 112-es segélyhívó telefonszámot

– szabadítsuk fel a padlásfeljárót, hogy a helyszínre érkező tűzoltóknak könnyebb legyen feljutniuk

– mivel sok padláson sok a lom, a kéméyn körül távolítsunk el minden éghető anyagot

– mivel a kémény nagyon kihevül és lángra tudja lobbantani a tetőn hozzá közeli levő szarufákat, a kémény körül levő éghető anyagokat (és nem magát a kéményt!!!) hűtsük vízzel.

2. elektromos áram okozta lakástűz esetén

– első lépésként azonnal kapcsoljuk le a lakásban levő biztosítékot

– ezután, ha úgy érezzük, hogy képesek vagyunk ezt a műveletet végrehajtani – használhatunk az oltáshoz vizet, vagy fojtó oltást valamiféle pokróccal, ruhaneművel.

– amennyiben a pániktól, vagy egyéb okból kifolyólag nem érezzük képesnek magunkat erre a műveletre, zárjuk be a lakás összes nyílászáróját, értesítsünk mindenkit, aki az épületben tartózkodik, hogy azonnal hagyja el a házat, mi is ezt tegyük és hívjuk a 112-es segélyhívót – tanácsolja Kacsó István, a Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka.

Fotók: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület