Következnek a megszorítások: elfogadta a kormány a  salátarendeletet

Elfogadta a kormány a gazdasági és szociális téren megszorító intézkedések bevezetéséről szóló, a napokban több társadalmi réteg tiltakozását kiváltó sürgősségi rendeletet.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés kezdetén elmondta: 2025-ben befagyasztják a köztisztviselők fizetését. „Idén nincsenek pénzügyi források a köztisztviselők fizetésének emelésére. Az állami alkalmazásokat befagyasztják” – közölte Marcel Ciolacu. A kormányfő elmondta, hogy Romániának nagy a költségvetési hiánya, mert a kiadások 69 milliárddal nőttek az eredetileg tervezetthez képest, de ez a pénz a béremelésre, a nyugdíjakra, az egészségügyre és a beruházásokra ment el.

Ciolacu: nem szegénységi határozat

A kormányfő szerint a mostani rendelet nem a megszorításokról vagy a szegénységről szóló határozat, hanem olyan intézkedéseket ír elő, amelyekkel a költségvetési hiányt 2025-re 7%-ra lehet csökkenteni. „A megszorítás az volt, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, amikor az áfát 19-ről 24-re emelték, vagy amikor iskolákat és kórházakat zártak be” – mondta Marcel Ciolacu.

A rendelet – egyebek mellet- a következőket írja elő:

• A nyugdíjak nem emelkednek, a 2024 novemberi szinten maradnak, a referenciapont értéke 81 lej marad. Az intézkedés vonatkozik az igazságügyi különnyugdíjasokra, a légiközlekedési ágazatra, a katonai nyugdíjakra stb.
• A közalkalmazottak fizetése befagyasztásra kerül a 2024 novemberi szinten.
• A szociális segélyek befagyasztása a szociális referenciaindex rögzítésével történik.
• Az Anghel Saligny helyi beruházási programra szánt összegek 2024-es értékének maximum 50%-ára csökkennek.
• A méltóságot betöltő tisztségviselők jövedelmei 2024 novemberi szinten maradnak.
• A gyermekek után járó támogatások 2024 novemberi szinten maradnak.
• A közalkalmazottak egyes kategóriái számára biztosított étkezési juttatás 2024 novemberi szinten marad.
• A közalkalmazottak túlórái kizárólag szabadnapokkal kompenzálhatók, pénzbeli kifizetés nem lesz.
• A közalkalmazottak ki nem vett szabadságát nem lehet pénzben megváltani.
• A közalkalmazottak nem kaphatnak prémiumokat és bónuszokat.
• Minden utalvány megszűnik a közalkalmazottak számára, kivéve a bölcsődei utalványokat.
• A nyaralási utalványok értéke 800 lej lesz.
• A közalkalmazottak szabadság alatti utazási költségeit nem térítik meg.
• Az állami alkalmazottak felvétele befagyasztásra kerül, néhány kivétellel.
• A bérkövetelések ötéves ütemezése. A bírók vagy végrehajtók általi megszegés fegyelmi vétségnek minősül.
• A nyugdíjasok és a Közlekedési Minisztérium alá tartozó vállalatok dolgozói évente maximum 6 ingyenes vonatutat vehetnek igénybe.
• A pártok támogatása 25%-kal csökken a 2024-es szinthez képest.
• A diákok csak a lakóhely és az egyetem székhelye közötti vonatutakra kapnak 90%-os kedvezményt.
• Az önkormányzatok idén nem kapnak pénzt sportcsarnokok, uszodák, sportkomplexumok, kulturális intézmények, műjégpályák és mozik építésére.
• A kormányon belül létrehozzák a Kormányzati Hatékonysági Osztályt más, a kormány alá tartozó intézmények átszervezésével, amelynek célja a közkiadások átszervezése, csökkentése és hatékonyabbá tétele, a GDP legalább 1%-ának megtakarítása 2025-ben.

Jövőre a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő az osztalékadó, megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit, illetve a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül.

Tiltakozások sora kilátásban

A diákok és a börtönőrök máris bejelentették, hogy tiltakoznak a rendelet ellen. A diákok leginkább az ingyenes vagy kedvezményes vasúti utazások korlátozása miatt vannak felháborodva.

A börtönőrok azt szeretnék elérni, hogy a rendeletből töröljék a bércsökkentésüket eredményező rendelkezéseket. A Börtönőrök Országos Szakszervezete hétfőre máris tiltakozást szervezett a Bukarestbe a kormány székháza elé, szerintük ugyanis az intézkedéssel „a kormány nem befagyasztja a fizetéseket, hanem csökkenti”.

Az energiaipari szektor is aggodalmát fejezte ki a rendeletben szereplő „oszlopadó” bevezetése miatt, amely szintén hátrányosan érintheti a stratégiai ágazatokat, és hosszú távon káros hatással lehet a gazdaságra, beleértve az energiaátállást és a zöld gazdaság fejlődését.

A munkáltatók szerint a kormány nem egyeztetett az intézkedésekről és nem értik, hogy hogyan került újra az asztalra az “oszlopadó”, azaz egy speciális épületadó, amelyet az építmény leltári értékének 1,5%-ban állapítottak meg. Radu Burnete, a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető elnöke sérelmezte, hogy ez az adónem a legnagyobb termelékenységű és a legnagyobb beruházásokat végző vállalatokat fogja sújtani. A Concordia Munkáltatói Szövetség 17 kulcsfontosságú iparág több mint 3500 vállalatát képviseli. Ezek a cégek több mint 350 ezer személyt foglalkoztatnak, és az ország GDP-jének több mint egynegyedét adják.  A Munkáltatói Szövetség tiltakozásoknak köszönhetően máris 1%-ra csökkentették ezt az adót.  

A Szabadfoglalkozású Szakorvosok Patronátusa kritikával illeti azt a tervezett rendelkezést, amely jövőre 5 lejben rögzítené a járóbeteg-szakellátás pontértékét. A szervezet kéri, hogy ezt a szabályozást vonják vissza a rendelet-tervezetből, ezzel biztosítva az ingyenes egészségügyi ellátás zavartalan folytatását. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete a napokban azt közölte, hogy egyáltalán nem kizárt spontán sztrájkok kitörése a közeljövőben.

A Romániai Szállodaipari Szövetség figyelmezteti a kormányt, hogy a megszorító intézkedéseket tartalmazó rendelettervezet súlyos károkat okozhat az idegenforgalom számára. Rámutatnak arra, hogy a környező országok – például Bulgária, Magyarország, Horvátország és Lengyelország – kedvező törvényhozási környezettel, digitalizációval, turisztikai vállalkozásokat támogató beruházásokkal, valamint infrastruktúra-fejlesztéssel sikeres eredményeket értek el ezen a területen. Ezzel szemben Románia továbbra is jelentős lemaradásban van. A szövetség többek között azt javasolja, hogy az üdülési csekkek megszüntetésével felszabaduló összeg 10%-át évente fordítsák Románia turisztikai népszerűsítésére.

Fotó: gov.ro