Kommunista káderképzőből református bölcsőde

Elkészült, felavatták, de a működtetéséhez még egy pár hatósági akadályt el kell hárítania a református egyháznak ahhoz, hogy szeptemberben beindítsa a Hosszú utcai bölcsődéjét.

„A legjobb korban élünk, hiszen Erdélyben és Marosvásárhelyen soha nem volt olyan mértékű fejlődés a református egyházban, mint az elmúlt években” – jelentette ki ünnepi beszédében Kató Béla a hétvégi bölcsődeátadáson. Szavai nyomatékosításaként az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke sorolni, hogy röpke egy esztendő alatt sikerült átadni a Református Kollégiumnak és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak otthont adó megújult épületet, letették a református elemi iskola alapkövét, most pedig egy, a felekezeti tanintézményhez tartozó magyar bölcsődét avatnak. Az egyház a régi tervéről sem mond le; Kató Béla szerint, amennyiben érzékelik a közösségi összefogást, a jövőben a szakiskola megvalósításának is nekivágnak.

Az egyház a magyar kormány támogatásával a Román Kommunista Párt egykori káderképzőiskolájának az épületét vásárolta meg, alakította át és bővítette ki. Az eseményen részt vevő Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a közösségi intézmények az egyházak keretében vannak a legbiztonságosabb helyen. „Ez hangsúlyosan igaz Marosvásárhelyen, ahol oly sok nehézségbe ütközik a történelmi múltú iskola újraalapítása” – utalt a katolikus gimnáziumot ért sorozatos támadásokra a budapesti kormány képviselője. Soós Zoltán polgármester a református egyház szerepét méltatta, amely a bölcsődealapítással sokadjára járul a város gyarapodásához.

A korszerűen felszerelt bölcsőde öt csoportot, azaz 70-75 gyermeket képes befogadni, ami rendkívüli segítséget jelent a szülők számára. Marosvásárhelyen ugyanis a rendszerváltást követően a bölcsődei helyek száma fokozatosan zsugorodott, jelenleg mindössze 350 három éven aluli kisgyerek van abban a kiváltságos helyzetbe, hogy bölcsődei ellátásban részesüljön. A várólistán még kétszer ugyanennyien szerepelnek, míg a reménytelen helyzet miatt sokakat fel sem íratnak.

Bár óriási igény mutatkozik az újabb bölcsődék alapítására, a tanfelügyelőség nem tapsolt a történelmi magyar egyház kezdeményezésének. Sem a püspökségnek, sem a politikumnak nem sikerült még meggyőznie Sabin Păşcan főtanfelügyelőt az intézmény létjogosultságáról – úgy, ahogy azt az alapító elképzelte. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert vezető román csoportok befogadásától tenné függővé a bölcsőde működésének engedélyeztetését. Kató Béla püspök hangsúlyozta: a református oktatási intézményekbe mindenkit befogadnak, akinek megfelel, hogy az oktatás az alkotmány által is szavatolt magyar nyelven zajlik.

Kiss Gábor (Erdélyi Református Egyházkerület)