Lengyel ErikaElég rég írtam, nem azért mert nem lett volna kedvem, de itt, falun jobban pörög az élet, mint egy fővárosban. Túl a helyi társadalmi élet mellett, kiszállások sorozata, meló meló hátán, bútorfestés és megnyílt Marosújváron a wellness, amit muszáj volt kipróbálni… Többször is.
Mindezek a tevékenységek sajnos nem hatották meg a kert lakóit, nap mint nap, mintha húzták volna, csak úgy nőttek és velük egyszerre vagy talán még jobban, a gyom. Szerencsém van édesapámmal, aki rendszeresen kijárt ebben a zsúfolt időszakban és próbálta menteni a menthetőt. Tény, hogy a kertészkedés szuper dolog, de nem 12 órás munkahely és megannyi mellékfoglalkozás mellett, illetve lehetne, ha az emberlánya nem ültetett volna 2 kilónyi dughagymát, 75 tő paradicsomot, duplán, szinte 130 tő paprikát, paszulyt, krumplit, murkot, petrezselymet és miegymást. Na, de rohanjunk előre, ha már ott vannak, akkor gondozzuk, akár este 10 órakor is. Egyik alkalommal arra lettem figyelmes, hogy olyan csönd van körülöttem, a máskor vidáman zajos szomszédokat mintha elnyelte volna a föld, csak én pucolom és kötözöm a paradicsomot, aztán rápillantottam az órára, hát már este 10 óra után járt az idő…
Szóval paradicsompucolás és kötés – ez a tevékenység június elején kezdődik és augusztus közepéig tart. Szinte heti rendszerességgel kell leszedni a hónaljakat, az alsó leveleket, újabb kötést tenni a karóhoz, mindezt azért, hogy a kedves paradicsom kizárólag arra koncentráljon, hogy nőjenek és érjenek szépen a gyümölcsei, ne fordítsa az energiáját más melléktevékenységekre.
Itt még nagyon kell figyelni, hogy a ragya ne tegyen kárt, a szomszéd tanácsára megelőzésképpen egy liter tejet és kilenc liter vizet kevertünk össze és ezzel permeteztük meg a paradicsomokat első lépésben, ami megelőzi a ragyát és más kártevőket is távol tart. Ezután pedig kékkő oldattal szórtuk le paradicsomost.
A paprikát öntözni és kapálni kell ebben az időszakban, de az öntözés most elmaradt, hiszen bőségesen kijutott idén az esőből és a nagyidőkből. Alakulnak is szépen, mi meg reménykedünk, hátha az idén a kertünből főzzük a zakuszkát.
A hagymakapálás fénykora már leáldozott – hála Istennek – hiszen már elég szépen fejlődtek, és ilyenkor nem jó belemenni a kapával, mert akkor a szárukat összetörjük. Ilyenkor csak a gyomlálással lehet kivetni a gazt.
Az uborkaszezon, na nem az, amire gondolhatnak sokan, hanem az igazi idény beindult, tegnapelőtt gyűjtöttem be az első kiló nagyon finom Zita F1-es típusú ubit, hamarosan következik a befőzés. Itt viszont sok mindenben édesanyámra alapozok, ő fogja eltenni, mert nekem sajnos nem sok időm jut erre.
A zöld-borsó szezon is beindult, de úgy látom, csak másoknál. Én sajnos rossz magot kaptam és kész csőd lett az egész, szerencsére az internetről beszerezhető a kellő mennyiség a téli eltevéshez.
A krumpli, a főzőtök, a paszulyfélék sokasága, na meg a karalábé ígéretes termésnek néz elébe, csak éppen az ítéletidők lennének kíméletesebbek, különben a szél mindent a földre teper. A napokban például a nyári barackot, a málnafákat, paradicsomot kellett kivakarnom a sárból és, amint hallottam a szomszédoktól, én még elég szerencsésen megúsztam. Ilyenkor agyagos lesz a föld és ha nem kapáljuk meg időben, iszonyatosan megkérgesedik, ami nem tesz jót a növényeknek. Természetesen az ilyenkor a semmiből előkerült csigák hada sem örvend nagy népszerűségnek a kertészek körében, ellenük barkácsboltokban lehet kapni valamilyen granulátumot, én személy szerint nem használtam, mert nem okoztak (még) akkora bajt. Nálunk a levéltetű honosodott meg, harcolunk is ellene Mospilannal. Fontos, hogy a levelek alsó felét is permetezzük be, hiszen oda bújnak el igazából a kártevők és ha nem lépünk időben, vagyis szinte azonnal, akár a teljes levélzetet is elpusztítják rekord időn belül.
Ma elvetettem még egy adag nyári retket és remélem a következő írásban már arról is beszámolhatok, hogy kibújtak és nőnek szépen a nyári salátához. Addig is mindenkinek jó kertészkedést, kitartást és bő termést!
