,,Évente egyszer menj el egy olyan helyre, ahol még nem jártál” – mondta a Dalai Láma. Igyekszem ezt betartani, sőt próbálok több helyre is eljutni.
Tavasszal, születésnapomra megleptem magam egy svédországi, stockholmi úttal, mindössze három napossal, ami arra éppen elég volt, hogy kimozduljak az itthoni rutinból, hogy valami újat lássak és új tapasztalattal, élménnyel gazdagon térjek haza.
Marosvásárhelyről Budapestre utaztam előbb, ahonnan másnap reggel 6.20-kor indultam és kerek két óra repülés után, 8.20-kor megérkeztem Stockholmba. A repülőtéren várt a testvérem és együtt mentünk, hogy a város szívében elfoglaljuk szobánkat a szállodahajón, amit már jóval korábban, egy-másfél hónappal előtte foglaltunk le.
Három nap állt rendelkezésünkre, hogy felfedezzük ezt az északi, 14 szigeten elterülő északi várost, annak hagyományos, szűk utcácskáit a színes házaival, múzeumaival és egyéb látnivalóival.
Különleges születésnap volt, hiszen egy olyan városba jutottam el, ahol eddig még nem jártam. Az a pár nap Stockholmban nem annyira az ünneplésről szólt, hanem sokkal inkább a hely felfedezéséről. Ami azt jelenti, hogy rengeteget gyalogoltunk, többször is eltévedtünk, vagyis körbe-körbe jártunk ugyanazon a helyen, vagy óriási kerülőkkel jutottunk el olyan helyekre, amelyek ott voltak egy kődobásnyira tőlünk.
Amikor készültünk, észre sem vettük, hogy milyen ,,stílusosak” leszünk. Ugyanis a testvérem jóvoltából és ötletéből hajón szálltunk meg. No nem kell valamilyen puccos, luxus hajóra gondolni, ez egy száz éves, felújított, szállodának átalakított kisebb hajó, lakható, kis kajütökkel, ahol a legszükségesebbeket megkaptuk: tisztaságot, kényelmes ágyat, a szobához tartozó kis fürdőszobát, szép és csendes környezetet, jó reggelit. A város történelmi központjától 5 perc sétára, a metrómegállótól 3 percre, a tömegközlekedéshez tartozó hajó kikötőjétől kb. 8 percre voltunk.
Mert ,,tömegközlekedtünk”, napijegyet vettünk, ami a metróra, villamosra, buszra és hajóra érvényes. A múzeumokhoz hajóval mentünk, menetrend szerint indultak 20 percenként.
És, a harmadik tényező a ,,stílusosságunkhoz”, hogy egy hajó múzeumot (Vasa), majd egy másik, hajókról és hajótörésekről szólót néztünk meg.
A két és fél napba három múzeum fért bele és sok séta. Nagyszerű élményekkel gazdagodtunk, persze sok minden kimaradt, amit majd egyszer, máskor talán bepótolunk.
És mibe került mindez? Azt is elárulom: Marosvásárhely – Budapest repülővel jövet-menet 138 LEJ, Budapest – Stockholm repülővel jövet-menet 14500 FORINT (vagyis 183 LEJ). A hajószálloda a 3 éjszakára reggelivel 750 LEJ. A napijegy a tömegközlekedésre 76 LEJ (svéd koronából átszámítva) és a repülőtérrōl a városba bejutás busszal kb. 60 lej. Boltban vettünk zsemlét, felvágottat, sajtot és zöldséget kb. 100 lejre, étteremben ettünk egyszer (kipróbáltuk a svéd húsgombócot), teljes ebéd +sör és kávé kb. 100 lej értékben. Kis ajándék a családtagoknak még kb. 100 lej értékben.
A múzeumokba a sajtóigazolványomnak köszönhetően ingyen léphettem be. Természetesen előtte leleveleztem a múzeumokkal, hogy honnan, milyen sajtót képviselek, vagyis, hogy egy romániai/erdélyi városból érkezem és a Vásárhely.ma portálon fogok beszámolni az élményeimről.