Egy 2500 évvel ezelőtti eseményre, a perzsa uralom alóli megmenekülésre emlékezett a marosvásárhelyi zsidó hitközség március 7-én, kedd este a zsinagóga melletti téli imaházban.
A Purim kisebb ünnep, amely a február és március vége közötti időszakra esik, amikor a vallásos előírás szerint felolvassák Eszter történetét, zenélnek, énekelnek, illetve mámorító italokat isznak és ünnepi ételt fogyasztanak.
A hagyomány megköveteli, hogy Purim ünnepén legalább két szegény ember számára kell adományt adni, sőt bármely rászorulónak, aki adományt kér és legalább egy barátnak étel-ajándékot küldeni.
A történet szerint i.e. 450 körül a perzsa király gonosz tervet szőtt a zsidó nép kiírtására. A pur jelentése sors, ami onnan ered, hogy Hámán, a perzsa király sorsot húzott, hogy megállapítsa a zsidók elleni támadás legmegfelelőbb idejét. Csakhogy az időzítés nem bizonyult számára szerencsésnek, Eszter királynénak köszönhetően a terv ugyanis meghiúsult. A történet üzenete az, hogy nem a sors, hanem az Isten határozza meg, hogy mi történik az emberek életében.
Azzal a szokással, hogy Purimkor jelmezbe öltöznek, – ami miatt zsidó farsangnak is szokták nevezni az ünnepet, – és színpadi játék keretében kifigurázzák a tekintélyeket, azt érzékeltetik, hogy a dolgok nem mindig azok, aminek látszanak és Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Az ünnepségen bárki részt vehet, nem kizáró ok a más, keresztény egyházhoz való tartozás. A marosvásárhelyi összejövetelen római katolikus, illetve protestáns felekezetűek is jelen voltak.
Nem hiányzott az ilyenkor szokásos Hámán táskája nevet viselő, szilvaízzel töltött sütemény és az édes bor sem. A jelmezbe öltözött szereplőkről – kalapos udvarhölgy, riszporos parókás udvaronc, horgász, szörnyetek, szivárvány színű hajú rocker, – egy zsűri döntött, illetve a versenyen kívüliek is szavaztak, a legjobb hármat ajándékcsomaggal és oklevéllel díjazták.