Gyermekvállalási kedvcsináló lehet a bölcsőde

Az 1989-es rendszerváltást követő hanyatlás és érdektelenség után napjainkban ismét „divatba jött” a bölcsőde. Ami már nem egyszerű gyermekaltató intézmény, hanem annál sokkal több. A közeljövőben országszerte 203 új korszerű egység épül, ebből 99 Erdélyben. Maros megyében leghamarább Balavásáron.

Mintegy tízezer fiatal családnak könnyítheti meg az életét az RMDSZ által kezdeményezett bölcsődeépítési program. Ugyanis a jelenlegi hálózat nem tesz eleget a megnövekedett igényeknek. Ma már nem csak a városi fiatalok, a gyermeket vállaló, ingázó vidékiek közül is sokan bölcsibe íratnák csemetéiket. Számos esetben az ifjú párok a családtervezést is a helyi oktatási körülményekhez igazítják. Több vidéki polgármester szerint az óvoda- és iskolafelújítás, a bölcsődelétesítés a gyermekvállalási kedv növekedéséhez vezetett. Eddig csak a nagyobb települések tehetősebb önkormányzatai engedhették meg maguknak, hogy bölcsődeépítésbe kezdjenek; a kormányprogram a kisebb költségvetéssel gazdálkodó településeken hivatott segíteni. Akárcsak az a törvény, amely a polgármesteri hivatalnak lehetővé teszi, hogy a bölcsődét adja át a tanfelügyelőségnek.

Demográfiai adatokat „kerekít” egy bölcsi

„Kevés község tudta megengedni magának, hogy bölcsődét tartson fenn. Nincs az a polgármester, aki a bölcsi kedvéért a faluban lekapcsolja a közvilágítást, vagy elnapolja az utcák aszfaltozását” – állítja Csép Andrea, a képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának a titkára, a program egyik lelkes támogatója. A P. család a 2000-es évek elején falura menekült a város zajából. A fiatal pár takarós kis házat épített, és kevesebb, mint tíz kilométerről ingázott. Az első gyermekük megszületése még nem okozott fejtörést, hisz még élt a mindenre kapható nagymama. A második csemete világra jötte már gondolkodóba ejtette P.-éket, akik mire a gyermek betöltötte a második évét, és az anyukának vissza kellett mennie dolgozni, úgy döntöttek hazaköltöznek a városba. Ennek oka egyszerű: a faluban még csak kilátás sem volt arra, hogy bölcsődét létesítsenek, a gyermek Marosvásárhelyre való ingáztatása pedig összeegyeztethetetlen volt a szülők munkaprogramjával. Most is visszasiratják a csendet és a friss levegőt, no meg a kis kertet és az az udvaron rohangáló kutyát. „Idillikus hangulatban éltünk, de hiába van aránylag közel a város, és áll rendelkezésünkre két autó, a két gyerekkel nem tudtunk boldogulni” – sajnálkozik a férj, belátva: eddigi legnehezebb döntését kellett meghozniuk, amikor a visszaköltözést választották.

Nem is olyan rossz a helyzet

Maros megye legnagyobb községében, Marosszentgyörgyön az óvoda és a bölcsőde fejlesztése és működtetése hosszú ideje a legfontosabb prioritások közé tartozik. „Ezek fenntartása nem kis összegbe kerül – avat be Sófalvi Szabolcs. – De ha nem segítjük a családokat, akkor mind csatornázhatunk meg aszfaltozhatunk, mert nem lesz kinek!” Bár a nemrég módosult jogszabály lehetővé tenné, hogy az önkormányzat „szabaduljon” a bölcsődétől, és működését, illetve fenntartását bízza a tanfelügyelőségre, Marosszentgyörgy polgármestere nem kíván élni a lehetőséggel. „Nem szeretnénk, ha más mondaná meg, mit és hogyan. Így mi választhattuk ki a személyzetet figyelembe véve, hogy a gyermekekkel dolgozók legyenek családpárti, gyermekbarát keresztények” – sorolja a támasztott igényeket a polgármester, aki szerint nem véletlen, hogy a Marosvásárhely tőszomszédságában fekvő községben az átlagosnál több gyermek születik.

Szintén a bölcsőde lehet Balavásár mentsvára. „Az új, korszerű és környezetbarát bölcsőde negyven család számára oldja meg a bölcsődei helyek hiányának gondját, negyven kisgyermek számára teremt megfelelő körülményeket saját konyhával, meleg ebéddel” – olvasható Cseke Attila fejlesztési miniszter közleményében. Varga Adorján polgármester szerint nem lesz gond az épület belakásával, ugyanis egy 2021-es felmérés szerint csaknem hatvan gyermek számára igényelték a szülők a bölcsődét. „Ezek a gyermekek azóta óvodáskorúvá váltak, de azóta születtek mások. Ráadásul a szomszéd községekből is érdeklődnek már a fiatal családok a balavásári bölcsőde iránt” – mondja a küküllőmenti község polgármestere.

A múlt rendszerben szocializálódott személyek filozófiája szerint az államnak kutyakötelessége a bölcsődék építéséről és fenntartásáról gondoskodni. Ha 1989 előtt képes volt erre, most miért ne tudná ellátni a feladatát? – teszik fel sokan a kérdést. Bármennyire is tűnhet jogosnak a felvetés, léteznek fejlettebb demokráciával és gazdasági potenciállal rendelkező uniós államok, ahol egészen másként áll a kisdedóvók helyzete. Vincze Loránt EP-képviselő például annak idején egy brüsszeli magánbölcsődébe íratta a kisfiát. Nem valami úri hóbortból, hanem abból az okból kifolyólag, hogy a belga állam nem gondoskodik az óvodáskorúnál kisebb gyerekek ellátásáról. „Belgiumban minden bölcsőde magánkézben van, és egy profitorientált gyermekmegőrző vállalkozásként működik” – világ a belgiumi helyzetre a marosvásárhelyi politikus.