Gyenge a fiatalok román nyelvtudása

Saját bevallásuk szerint is aránylag gyengén beszélik a román nyelvet a Székelyföld különböző kistérségeiből származó magyar nemzetiségű egyetemisták.

Gond van a román nyelvtudással – látják be a székelyföldi egyetemi hallgatók. Még azok sem beszélik jól az állam nyelvét, akik vegyes etnikumú környezetben nőttek fel. Pedig a román nyelv ismerete elengedhetetlen – nem csak a boldoguláshoz, de a mindennapokhoz is. Például az állami intézményekben – már a vegyes etnikumú településeken is – a hivatalos ügyek intézésekor szinte kötelező a román nyelv ismerete és használata, de az oktatásban és a munkahelyen is számos nehézség leselkedik a pályakezdőkre, ha nem megy jól a román.

Ő maguk is belátják

A témakörrel kapcsolatban tizenkét magyar nemzetiségű székelyföldi egyetemi hallgatót kérdeztünk személyes tapasztalataikról. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a 12 megkérdezett személy közül a legoptimistább is csak 6-osra tudta értékelni saját román nyelvtudását, hárman ítéltek 5-ös pontszámot, és ugyanannyian mindössze 3 ponttal „díjazták” önmagukat. További három személy a nullás értéket választotta, vagyis azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem beszéli a román nyelvet. A 12 megkérdezett közül kilencen egyértelműen kijelentették, hogy nehézséget okoz a számukra az, ha román nyelven kell megszólalniuk és csupán egy válaszadó volt, aki úgy nyilatkozott, hogy nem jelent gondot, ha románul kell beszélnie.

Szőcs Dániel a Sapientia marosvásárhelyi karának első éves hallgatója. Azért jelentkezett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakára, mivel úgy érezte, hogy az anyanyelv és a magyar kultúra megőrzése mellett hatékonyabban sajátíthatja el az egyetemi tananyagot mint ahogyan azt román nyelven tenné. Dániel Marosvásárhelyen vegyes környezetben nőtt fel, ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy jól megtanulja az állam nyelvét. „Saját értékelésem szerint még mindig alacsony szinten beszélem a román nyelvet” – vallja az elsőéves egyetemista, akit szerencsére ez a hiányosság egyáltalán nem gátolt meg abban, hogy érettségi diplomát és munkahelyet szerezzen magának.

Mi a legnagyobb kihívás

„A legnagyobb kihívást az iskolában a román nyelvtanulás során a nemek használata jelentette, ez ugyanis nincs jelen a magyar nyelvben” – mondja. Ez valóban egy igen érdekes különbsége a két nyelvnek, hiszen a magyarban a különböző szavaknak nem tulajdonítunk nemet és végképp nem társítunk ezekhez valamiféle nyelvtani jelölőt – legalábbis egyelőre.

Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című 2020-as tanulmányukban részletezik a relatív kontaktusjelenség elméletét a feminizálásra vonatkozóan, amely statisztikák alapján működni látszik, ennek értelmében pedig a kétnyelvűeknek köszönhetően lassan, de biztosan kezdjük eltanulni a nemek szerepét a szóhasználatban a román nyelv mintájára.