Gazdasági erő, siker, megmaradás

A Pro Economica Alapítvány idén is megszervezte Marosvásárhelyen az Erdélyi gazdasági fórumot, amely Erdély gazdasági fejlődésének és együttműködési lehetőségeinekaktuális kérdéseit tárgyalta. Az eseményen romániai magyar és magyarországi politikusok is részt vettek a helyi és megyei előljárók, vállalkozók mellett. 

Az elmúlt években megtapasztalt gazdasági együttműködés erősödését hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki arra is rámutatott, hogy román részről még mindig érzékelhető egyfajta bizalmatlanság a magyar befektetők iránt. ,,Azt hiszi még mindig egyik-másik román politikus, vagy közvéleményformáló, hogy ha Romániában valaki befektet, különösen, ha magyar, akkor el akar venni valamit, holott tőkét hoz, munkahelyet teremt, az pedig adót jelent az országos költségvetésben” – fogalmazott a politikus a megnyitón, hozzátéve, hogy az együttműködéssel ezt a bizalmatlanságot kell fölszámolni. Ugyanakkor – mutatott rá az elnök, ,,a külkereskedelmi deficit Magyarország javára nagy, Románia kevesebbet exportál, mint amennyit importál Magyarországról, ez pedig nagy kihívás az erdélyi cégeknek is, a romániai gazdasági cégeknek is, hogy keressék a kapcsolatokat a magyar gazdasággal és olyan termékeket állítsanak elő, amelyek exportképesek a magyar piacon”.

A gazdasági erő, mint a megmaradás alappillére

Nagyon fontos, hogy a külhonban, a nemzetrészekben és az egész magyar nemzetben erős magyarországi és magyar vállalkozások legyenek – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség és Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára, aki kifejtette: ,,Magyarországon az otthoniak, itt pedig erdélyi magyar vállalkozások, hiszen ez a helybenmaradásnak az alapfeltétele”. Mert, ha vannak magyar embereket foglalkoztató, sikeres vállalkozások, hogyha vannak olyan emberek, akik készek a közösségért tenni, építkezni, akár a mezőgazdaságban, akár szolgáltató szektorban, akkor annak a közösségnek is erősebb a jövője. ,,A megmaradás egyik alappillére az, hogy gazdasági erővel is rendelkezzen egy közösség és éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az erdélyi nagyvállalkozók erdélyi fiatalabb, kisebb kezdő vállalkozókat karolnak fel a mi általunk szervezett mentorprogram keretén belül és segítenek abban, hogy nagyobbá váljanak” – mondta a magyarországi politikus.

A különbségek áthidalása

Intenzív kapcsolatrendszerről beszélt Magyar Levente a magyar külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese, hiszen, mint mondta, egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartoznak a romániai és a magyarországi vállalatok, ugyanakkor ez a kereskedlmi kapcsolat féloldalas, mert Magyarország sokkal többet ad el Romániában, mint Románia Magyarországon. Magyarország befektetési befektetési állomány Romániában tízszer nagyobb, mint Romániáé Magyarországon. Szerinte ez arra vezethető vissza, hogy az aktív erdélyi magyar közösség egyfajta hídszerepet játszik a magyarországi tőke Romániába közvetítésében, Romániának pedig nincsen ekkora kisebbsége Magyarországon. ,,Szeretnénk áthidalni, segíteni a román barátainknak abban, hogy ezt a különbséget áthidalják. Ezt elsősorban olyan módon tudjuk megtenni, hogy megadjuk a román vállalatoknak ugyanazokat a támogatásokat magyarországi beruházásaikhoz, amelyeket a magyar cégek és más nemzetiségű cégek kapnak, pontosabban, nem diszkrimináljuk őket, ahogyan ez magától értetődik, hogy nem tesszük” – fogalmazott a magyarországi politikus.

Stabilitás, nyugodt környezet a kis- és közepes vállalkozásoknak

Magyar Levente arról is beszélt, hogy az együttműködést elősegítő programnak köszönhetően az utóbbi években 180 milliárd forintot fektettek be Romániában. Ebből az összegből minden egyes forint itt marad, erősítve a román gazdaságot. Ezek a befektetések ennek az összegnek a sokszorosát eredményezik Romániában, hiszen, ha megépül egy gyár, ott alkalmazottakra, beszállítókra van szükség, az adózni fog az államnak, további hasznot jelent az országnak – mondta a miniszterhelyettes.

A gazdasági fórumon jelen volt és előadást tartott Tánczos Barna, Románia pénzügyi minisztere is, aki a sajtónak arról beszélt, a legfontosabb a romániai gazdasági stabilitás megőrzése. ,,Románia egy szolid gazdaságra támaszkodhat és a költségvetési tervezés is erre a szolíd vállalkozási grémiumra támaszkodik akkor, amikor 2025-ben a 7 százalékos deficitet kitűztük célul. Ezt a gazdasági erőt kell megtartanunk és a szembejövő kihívásokat oportunitássá, lehetőséggé alakítsuk át” – mondta. Fontos az, hogy végetérjen az ukrajnai háború, az, hogy az új költségvetési forrásokkal mi történik Brüsszelben, ám sokkal fontosabb az, hogy az erdélyi kis- és közepes vállalkozások nyugodt környezetben, kiszámíthatósággal, jól tudjanak dolgozni – hangsúlyozta Tánczos.