Falfirkák rendőrök és kamerák „orra előtt”

Bosszantó, hogy Marosvásárhelyen az utóbbi időben ismét elszaporodtak a falfirkák, ám ennél is súlyosabb, hogy a rongálások a helyi rendőrség székhelyétől alig száz méterre és a térfigyelő kamerákat követő szolgálat épületének a tövében történnek.

Falfirkák minden egyes nagyobb városban jelennek meg – van, ahol a művészetnek tartott grafitti formájában, s akad, ahol értelmetlen tűnő rajzok vagy betűkombinációkban. Csakhogy míg máshol a köz- és magánépületek rongálását sikerült kiszorítani a belvárosból, Marosvásárhelyen a festékszórós fiúk a főtéren és környékén zavartalanul rondíthatják a falakat. Az önkormányzat nem vállalja a jobbára magántulajdonban lévő épületek homlokzattisztítását, de azok megóvása érdekében sem tesz meg mindent, ami elvárható volna. Pedig az alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség a városba felszerelt térfigyelő kamerák által felvehetné a harcot a festékes randalírozókkal. Utoljára két évvel ezelőtt sikerült nyakon csípni néhány „művészt”, akit a Kövesdombon kínozott a tehetség. Akkor a szülők törlesztették a pénzbírságot és ugyanők fizették meg a csemetéik által okozott kárt. „Nehéz tetten érni az elkövetőket, hiszen a fiatalok csoportosan dolgoznak, általában kapucnit viselnek, egyikük őrködik, míg a többiek firkálnak” – magyarázza Raul Matiş, a rendőrség igazgatója. De hát akkor mire jók a tréfigyelő kamerák, amelyből egyre több van városszerte? „Azok nem arcfelismerő kamerák, ilyenekkel nem rendelkezünk” – válaszolta az igazgató. A hatóságok rendelkezésére álló kamerákon meg soha nem jelentek meg firkáló személyek. Amúgy tényleg meglepő: a helyi rendőrség Dózsa György utca 9. szám és a 112-es diszpécserszolgálat Márton Áron utcai székháza közötti távolság alig száz méter, mégis a két végpont között, a Hosszú utca sarkán számos falfirka jelent meg. Az egykori postapalota, a CEC székhelye, az aluljáró reklámtáblája, a sarki tömbház, a posta mögötti trafóállomás egytől egyig össze van firkálva. Az embernek már az az érzése, hogy a festékszórós legények célja nem is annyira az épületek rongálása, mint inkább a hatóságok lóvátétele.

Amúgy a falak rongálása nem számítana olcsó mulatságnak, amennyiben az elkövetők hatósági kézre kerülnének. Az 1991/61-es törvény kiegészítése alapján a minimális pénzbírság 3000 lejnél kezdődik, a legnagyobb büntetés pedig elérheti a 6000 lejt.