A virtuális valóságban szembesítettek katasztrófavédelmi dolgozókat a – közelmúltból már ismert – helyzetnek a lehetőségével, amelyben menekültek tömegei ügyében kénytelenek gyors ütemben intézkedni. A VR-szemüveges feladat a kreatív programpontja volt annak a Marosvásárhelyen tartott gyakorlatnak, amelyre több mint tíz országból érkeztek résztvevők.
Menekültügyi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatot tartottak Marosvásárhelyen hazai és külföldi szakemberek részvételével, a bukaresti katasztrófavédelmi főosztály (DSU) ENGAGE – Engage Society for Risk Awareness and Resilience projektje részeként.
A DSU kommunikációs felelőse szerint a szerdán kezdődött, három napos rendezvény célja összehangolni a különböző országokban kialakult módszereket, megosztani egymással a menekültügyi tapasztalatokat és átemelni a más államokban már bevált megoldásokat a hazai katasztrófavédelmi rendszerbe, amelyek alkalmazását a helyi sajátosságok lehetővé teszik.
Ettől azt várják, hogy javuljon a különböző struktúrák közötti együttműködés és ezáltal hatékonyabbá váljon a menekültek támogatására szánt források elosztása.
Az ukrajnai katonai konfliktus következtében a hozzánk, de más országokba is érkező menekültek magas száma miatt kialakult vészhelyzetben felmerült a válaszmegoldások javításának szükségessége. Ezt szolgálja ez a gyakorlat, amelynek célja, hogy megnézzük, melyek azok a külföldi módszerek, amelyeket a mi rendszerünkhöz lehet igazítani, vagy mit emelhetnek át más államok képviselői a mi gyakorlatunkból”
– mondta Bogdan Toma százados.
A rendezvényt a nálunk alkalmazott vészhelyzeti beavatkozási technikák és az ezeket szolgáló eszközpark bemutatásával kezdték. A külföldi szakembereknek a Maros Megyei Vészhelyzeti Felügyelet székhelyén Călin-Ioan Handrea dandártábornok adott betekintést a munkájuk menetébe.
Majd feladat következett, a résztvevőknek a virtuális valóságban kellett megoldást találniuk nagy számú menekült érkezése következtében kialakult helyzetre. A VR-szimuláció az Országos Sürgősségi Orvosi Segítségnyújtási Kiképző Központ munkatársainak segítségével valósult meg.
A másnap tartott műhelyfoglalkozásokon és tematikus megbeszéléseken pedig lehetőség nyílt a tapasztalatok megosztására.
A gyakorlaton a többi között holland, olasz, norvég, belga, spanyol és izraeli menekültügyi, társadalomvédelmi és egészségügyi szakemberek is részt vettek, és a civil szféra is képviseltette magát.
Fotók: DSU.