Elhunyt Erdély egyik legismertebb borásza

Elhunyt Erdély egyik legismertebb borásza, a számos díjjal kitüntetett Seprődi József. A szakembert közel 65 éves korában a dicsőszentmártoni kórházban érte a halál.

Ismét szegényebbek lettünk: életének 65. évében váratlanul távozott Seprődi József nyugalmazott borász-kertészmérnök. Az Erdély egyik legismertebb szakemberének számító kibédi származású borász egy ideig a szőkefalvi pincészet vezetője volt, majd Dicsőszentmártonban telepedett le és saját borászatot alapított. Seprődi József csaknem négy évtizeden keresztül borászkodott és kereskedett a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és leghíresebb borvidékén, a Kis-Küküllőmentén. Megalkuvást nem ismerő, vélt vagy valós igazáért a végletekig harcoló közösségi ember volt.

„Bárhol dolgozott, elismerésben volt része, hisz egy kitűnő borász volt” – így kezdte Seprődi jellemzését a Vásárhely.ma-nak nyilatkozó Orbók Ferenc. A dicsői pályatárs arról is beszélt, hogy sokat tanult a nála fiatalabb, de tapasztaltabb kollégától. Mint fogalmazott, sok ember fordult meg a Seprődi Jóska pincéjében borért és jótanácsért. „Az az ember volt, aki szívesen átadta a tudását, mindenkin igyekezett segíteni, aki a szőlőtermesztés vagy a borászat iránt érdeklődött. Nagyon fog hiányozni a törzsvásárlóinak, nem is annyira a bormennyiség, sokkal inkább a minőség miatt” – vélekedett Orbók, aki arról is beszélt, hogy Seprődit több ízben politikai nézetei miatt mellőzték. Ezelőtt tizenöt esztendővel nemzeti kiállása miatt nem lehetett a Szentmártoni Borlovagrend tagja; így kénytelen volt 2009-ben megalapítani a Balavásári Borlovagrendet.

„Csombordiaknak szűk családja, mely aranycsapattól szívta a tudást, egyre gyérül. Letarolt szőlőhegyek, pókhálós pincék, korhadt szarufák siratnak elmenőket. Ideig-óráig ittfelejtettek némán koccintanak, poharat csapkodnak, elfojtott szitkokat morzsolnak fogaik között” – ezzel a szöveggel búcsúzott közösségi oldalán barátjától és édesapja egykori csombordi tanítványától Csávossy György István.

Seprődi halála sokakat megdöbbentett, hisz személyében nem csak az erdélyi, hanem az egész Kárpát-medencei boros szakma egy értékes ember veszített el. „A szenvedélyes és alapos borbemutatói egy életre emlékezetesek és tanulságosak maradtak. Mindig fordulhattunk hozzá tanácsért, hiszen a vidékünkön a szakma legjobbja volt. Örvendett, ha segíthetett” – mondta el portálunknak Barabási Endre. A küküllővári református lelkész, aki maga is borászkodik, kultúrát építő, színjátszó, politizáló, könyvbemutatókat és borturista utakat szervező sokoldalú székely embernek ismerte a Dicsőszentmártonban élt szakembert. „Kritikai személyisége ellenére közösségi ember és a közösségért élő egyéniség volt” – hangsúlyozta a Hallerek falujában szolgáló lelkész. Barabási Endre szerint az is sokat elárul Seprődi tekintélyéről, hogy ha valaki a Küküllő-menti borok iránt érdeklődött, azt mindenki Seprődihez irányította. Borbemutatói és kiállításai több nyári rendezvény programjában szerepeltek. „Ismerte a borászat csínját-bínját. Nagy űrt hagy maga után egy csillogó tekintetű, mindig magyarázó egyéniség. Emléke megmarad éppen úgy, mint a tanításai és díjnyertes borainak aromái!” – fejtette ki a lelkipásztor.

Egy régebbi látogatásunkkor arról beszélt a dicsői pincéjében, hogy a középkorban, ahol bort fogyasztottak, ott a pestist is átvészelték. „Én is majd 99 éves koromban, amikor haldoklok, akkor is bort fogok kérni, nem perfúziót” – mondta viccesen, mielőtt a lopótök után nyúlt volna. Az orvosok szerint Seprődi valóban nem kért a perfúzióból, borral viszont már csak a mennyben koccinthat.

Seprődi Józsefet szülőfaluban, Kibéden július 28-án, pénteken délután 4 órától kísérik utolsó útjára.