Életének 102. évében elhunyt Diamantstein (Riegelhaupt) Zsuzsa, a holokauszt utolsó marosvásárhelyi túlélője.
Diamantstein Zsuzsa, (sz.Riegelhaupt) 1922. június 17-én született Marosvásárhelyen. Az első négy elemit a marosvásárhelyi zsidó iskolában végezte, majd 1932-től az Unirea Liceumban folytatta tanulmányait, ahol négy év után letette a kisérettségi vizsgát. Azt követően szakmát tanult, varrónőnek készült.
A család Szászrégenbe költözött, az ottani gettóból szállították el őket 1944. június 4-én Auschwitzba, onnan pár nap után Krakkó-Plaszowba. Ott munkára fogták, majd pár hónap után megint visszavitték Auschwitzba. Édesanyját ott látta legutoljára. Erre így emlékezett vissza: „elválasztottak minket, és őt a gázba vitték. Már hallottunk a gázról, és állandóan éreztük azt a rettenetes égett hús szagot, de nem akartuk hinni. Jóformán nem akartuk elhinni ezeket a dolgokat, valahogy az ember nehezen hiszi el a rosszat, igyekeztünk ettől [a gondolattól] távol tartani magunkat.” (https://www.centropa.org/hu/biography/diamantstein-zsuzsa) Végül Oberaltstadba került egy munkalágerbe, ott szabadították fel az oroszok 1945. május 9-én.
Hosszas utazás, többszöri átszállással érkezett haza Marosvásárhelyre. Egy év múlva férjhez ment Diamantstein Imra jogászhoz. Két gyerekük született. Tisztviselőként dolgozott Marosvásárhelyen, 1977-ben nyugdíjazták.
Diamantstein Zsuzsa, Zsuzsa néni – ahogy ismerősei szólították, valamennyi holokauszt-megemlékezésen részt vett, soha nem zárkózott el, ha kérdezték, mesélt az életéről, a családjáról, azokról a szörnyűségekről, amelyeken fiatalon átment. Ő volt a holokauszt utolsó marosvásárhelyi túlélője.
A Nyár utcai zsidó temetőben kísérték utolsó útjára családtagjai, azok barátai, ismerősei, tisztelői.