Egyedülálló élmény a Szent Kinga misztériumjátéka

Navratil Andrea, Liszt Ferenc-díjas népdalénekes a felnőtt Szent Kinga szerepét játssza, énekeli meg a nemsokára, Marosvásárhelyen is bemutatásra kerülő Szent Kinga gyűrűje misztériumjátékban.

Az előadásról, Szent Kingáról, az énekekről és az alkotói munkáról kérdezte a művészt Jakab Orsolya.

– Mikor találkozott először Szent Kinga történetével? És ezzel a misztériumjátékkal?

– Szent Kingával, szentté avatásának idején, 25 évvel ezelőtt találkoztam, amikor a Zurgó együttessel Ószandecben adtunk egy koncertet szentünk tiszteletére. Ezzel a misztériumjátékkal tavaly találkoztam először, ami ugye szintén 25 évvel ezelőtt került bemutatásra, a szentté avatásának tiszteletére, akkor még a csíksomlyói nyeregben.

– Mekkora kihívás Szent Kinga szerepe?

– Közel áll hozzám a misztériumjáték, több alkotásban is szerepelek. Fabók Mariann a „Mennyei szép rózsa” alkotásában, ami Máriának a misztériumjátéka. De nagy izgalommal vártam a próbafolyamatokat. Török Viola rendezőt már régóta ismerem és tudtam, hogy nagyon körültekintően, átgondoltan teszi színpadra rendezéseit, alkotásait. Az is külön izgalom volt, hogy nagyon sok zenész kollégával, többek között a Vera nővér által vezetett, Marosszéki Kodály Zoltán gyermek és ifjúsági karral, a Ványolós család által színpadra állított kamarakórussal, népzenei és régizenei együttesekkel tudtunk együtt dolgozni, ami felemelő érzés.

– Van-e az előadásban olyan dallam, ének, amit igazán közel érez magához?

– Több is van, Viola nagyon jó érzékkel válogatta az előadásba az énekeket. Például Moldvából, a Szájka Rózsa néni éneke, a „Szép a rózsabokor”. Ez hangzik el akkor, amikor Szent Margit nővérét, Kingát méltatják a leánypajtásai és megéneklik, hogy olyan gyönyörű az ő lelke. Ez számomra egy nagyon régen szeretett népdal. Mint ahogyan a „Felkelék én jó regvel, hajnalba”, ez is belekerült az előadásba. Ez is akkor hallható a kicsi, 4-5 éves Szent Kingától, amikor meglátja a pünkösd virradatot és az égben Mária alakját véli felfedezni. Egy másik, számomra kedves ének, amit én magam éneklek a leányokkal, egy szép moldvai csángó imádság, ami belekerült a kereszt tövébe imádkozó Szent Kinga részbe, amikor hazatér és utána esküt tesz Boreszláv herceggel. Ez egy olyan imádság volt, amit kifejezetten erre a misztériumjátékra tanultam meg és éneklem. A Kodály gyermekkórus, gyönyörűen énekli a leánykáival együtt.

– Milyen élmény ennyi gyermekkel együtt dolgozni?

– Nincsenek is erre szavak. Ilyenben még nem volt részem. Sok produkcióban, 300-400 emberrel is szerepeltem, énekeltem már. De az, hogy ennyi gyermek legyen a színpadon és ennyire gyönyörűen énekeljenek, ez egészen unikálissá teszi ezt az előadást. Nekem is újszerű volt és teljesen egyedi élmény. Fantasztikus, ahogy Vera nővér és a kiváló kollégái a sok-sok gyermeket ennyire szépen terelgetve, az előadásra pedig a csúcsra járatva végig kísérik.

– Ez a misztériumjáték segít abban, hogy ezt a hitvilágot, Szent Kingát és az ő világát közelebb hozza és megismertesse a mai korral?

– Egyre fontosabb a mai világunkat, hogy megtaláljuk ezeket a közös szálakat. Erdély vonatkozásában pedig a sóbányák, amelyek a darabban megjelennek, kiemelt fontosságúak. Szent Kinga egy sóbányát ad hozománya egyik részeként Lengyelországnak, és ugye az egyik csoda is ehhez kapcsolódik. Ahogy a gyűrűjét bedobja a sóbánya tárnájába, és az a gyűrű messzi távolban, Lengyelországban egy só kristályban felszínre kerül. Ez is nagyon szépen, művészi megfogalmazásban jelenik meg az előadásban.

Annak aki elnök megnézni a darabot, mindenképp érdemes lenne utána olvasni, hiszen sok történet finom művészi eszközökkel van megmutatva. Hogyha van egy pici előismeretünk, rálátásuk, akkor megnyílik előttünk Szent Kinga világa.

Az előadást szeptember 14-én, szombaton este 7 órától, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében mutatják be.

Jegyek: https://tm.biletmaster.ro/ron/Event/44004145/Szent-Kinga-gyuruje

Fotók: Simon Róbert