Czirjék Lajos – az erdélyi tájképfestő

Czirjék Lajos képzőművészeti kiállítása nyílt meg vasárnap a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. Az alkotót Sebestyén-Spielmann Mihály történész, író méltatta. 

Az elmúlt két év során született alkotásait tárja közönség elé Czirjék Lajos a vasárnap megnyílt és január 10-ig látogatható kiállításán a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János termében.

Ahogy a méltató mondta, Czirjék erdélyi tájképfestőnek tartja magát. ,,És ebben megerősíthet bennünket az itt látható képsorozat. A falakon erdélyi tájak sorakoznak. Közvetlen élményekből születtek. Nem műtermi alkotások, olyan értelemben, hogy az alapötlet, sőt  a kidolgozás, a megfestés legfontosabb mozzanatai kint történnek – szemtől-szemben a természeti, vagy épített kultúrtájjal. A műterem magányára marad a kidolgozás végfázisa, az apró korrigálások, hozzáadott értékek, színesítő apró találmányok” – mondta Sebestyén-Spielmann Mihály.

Míg száz ember közömbösen halad el egy-egy magát kínáló helyzet, látvány, tárgy, állapot előtt, Czirjék Lajos megáll és megfesti azt. Festményein az erdélyi falu egy-egy elfelejtett, vagy hamarosan feledésbe merülő jellegzetességét, egy-egy régi kaput, kidőlni készülő házat, kerítést, gémeskutat, utcarészletet örökít meg. Tájai is jellegezetesen erdélyi tájak, de leginkább a dimbes-dombos Mezőség áll a legközelebb hozzá.

,,Czirjék Lajos képei, tájképei, olajfestmény-emlékiratai és átiratai (a megállított idő) – mind-mind a poszt-nagybányai iskola ihletése, merítései, továbbéltetése. Az ami az erdélyi ember lelkének megfelel, illeszkedik hozzá, hangulataihoz, emlékeihez, gyökereihez. Szobák falán láthatjuk nemsokára viszont ezeket a képeket: velünk lélegeznek. Gyorsan befogadjuk, ragaszkodunk hozzájuk. Intim környezetünk alkatrészeivé válhatnak könnyedén” – hangzott el a vasárnapi megnyitón.