Berde Mária nyelvvizsgája

Kultúrtörténeti dokumentum1934-ből

Közli a Brassói Lapok, 1934. szeptember 1-jei száma. A cikket írták  Marosvásárhelyen, augusztus 31-én.

*

A kisebbségi tanerők nyelvvizsgája már lezajlott… Eredmény még nincsen ugyan, nem lehet tudni, hogy hány kisebbségi egzisztenciát semmisítettek meg, de a nyelvvizsgák nyomán sok olyan epizód látott már nyilvánosságot, amelyek kellő megvilágításba helyezik a nyelvvizsga-rendszert. Íme egy újabb belőlük.

Nemcsak Erdélyben, de a határokon túl is jól ismerik R. Berde Máriát, a nagyenyedi származású kitűnő magyar írónőt, aki éveken keresztül Marosvásárhelyen élt, ahol a Kemény Zsigmond Társaság alelnöknője is volt. Berde Mária, akinek igen sok része van a román–magyar kultúrközeledés kiépítésében, egy marosvásárhelyi középiskolában tanított, majd innen a múlt évben Nagyváradra helyezték át szintén tanárnői minőségben. A pár héttel ezelőtt lezajlott nagyváradi nyelvvizsgán Berde Máriának is meg kellett jelennie. Berde Mária azzal az érdemrenddel jelent meg a vizsgán a bizottság előtt, amelyet éppen a román–magyar kulturális kapcsolatok építése körül szerzett érdemeiért kapott.

A vizsgáztató bizottság azonban, úgy látszik, nem hatódott meg, mert a különben románul kitűnően beszélő és író írónőről azt állapították meg, hogy nem tud románul, nyelvtani hibákat csinál. Lehet, hogy el is bukott.

Ebben a hangulatban, a nyelvvizsgák nyomasztó és idegekre menő tortúrája után Berde Mária pihenőre Nagyenyedre utazott. Itt érte utol Jorga Miklós (Nicolae Iorga, sz. m.) levele, amelyet nagyváradi címéről továbbítottak utána. Jorga Miklós, aki jelenleg Vălenii-de-Munte szabadegyetemén tanít, arra kérte a kitűnő írónőt, hogy irodalmi folyóiratába egy román cikket írjon, a román–magyar kultúrkapcsolatokról. Berde Mária érthetően, a nyelvvizsga izgalmainak hatása alatt, nem volt olyan hangulatban, hogy cikket írjon, és ezért udvarias lemondó levelet írt Jorga Miklósnak, amelyben megírta természetesen a nyelvvizsga-kálváriáját is… A hibátlan román nyelven irt levelet érthető meglepetéssel olvasta Jorga Miklós, aki rögtön levelet írt Angelescu közoktatásügyi miniszternek. A levélhez Berde Mária levelét is mellékelte bizonyítékul, és egyben rámutatott a nyelvvizsgarendszer fonákságaira.

Angelescu miniszter – úgy látszik – nagy becsben tartja Jorga Miklós véleményét, mert két nap alatt meg is érkezett a válasz, mégpedig, hogy nagyobb jelentősége legyen – sürgönyileg. Angelescu miniszter arról értesítette Jorga Miklóst, hogy az erdélyi magyar tanárnő és írónő levelét valóságos román irodalmi remekműnek tartja, és egyúttal tudomására hozta a volt miniszterelnöknek, hogy távirati utasítást küldött Berde Mária felettes tanügyi hatóságainak, hogy az Írónőt a jövőben minden nyelvvizsgától megkíméljék.

Berde Máriának dokumentumok, levelek vannak birtokában, amelyek ennek a különben valószínűtlenül hangzó történetnek a hitelességét igazolják. Ezek a dokumentumok egyben kortörténeti okmányokul is szolgálhatnak. Megfelelő világításba helyezhetik 1934-et, amikor a kisebbségi tanárok és tanítók ezrei állottak állami nyelvvizsga felé, akiket egyénileg nem véd meg Jorga, akikért nem lép közbe Angelescu és akik rövidesen vehetik a koldustarisznyát.