Bálint Zsigmond sikeres sepsiszentgyörgyi tárlata

Bálint Zsigmond, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett, Marosvásárhelyen élő fotóművész munkáiból nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban. A Liszt Intézet közreműködésével megvalósult Visszapillantás című egyéni tárlatnyitó egybeesett az első adventi gyertyagyújtás alkalmával. A szakrális térbe tökéletesen beilleszkedő alkotásokról, Zelenák József esperes kifejtette, úgy érzi, hogy a templom a képek által megtelt élettel. A portrékon megörökített személyek mindegyike üzen a nézőnek. „Nagyon fontos, hogy ezt az üzentetet átéljük, ehhez meg idő kell, hogy érdemben tudjuk körbejárni a kiállítás anyagát. Azt a nyugodtságot, amelyet az arcokon lehet látni, egy olyan üzenet, amelyet csak isteni erő tud adni az embernek. Hiszen bármennyire is zűrzavaros körülöttük a világ napjainkban, ezek az idősödő, örömteli sugárzó arcok tekintete nyugalmat árasztanak” – mondta az esperes.

Bálint Zsigmond fotóművész beszédében megemlékezett Orbán Balázsról, aki nem volt fényképész, de megtanulta a fotográfiának a fázisait, és egy olyan hasznos könyvet adott a ma emberének, amelyben láthatjuk hogyan éltek és miként öltözködtek több mint egy évszázaddal ezelőtt az emberek. Beszélt Szatmári Pap Károly fotográfusról is, aki Kolozsváron született 1812-ben, majd az 1870-es évek táján fényképezte az orosz–török háborút mindkét oldalról, ezt követően Bukarestbe került, és Alexandru Ioan Cuza fejedelemnek lett a fotográfusa és festőművésze. Folytatta a sort Halász Gyulával, ismertebb nevén Brassaival, aki Pablo Picasso barátja volt. A Párizsi éjszakák címmel megjelent könyvével lépett be a fotográfia világába, amelyben Párizs éjszakai életét mutatta be. Végezetül a kolozsvári Veress Ferencet említette, aki annyira fejlesztette a fotográfiát, hogy az 1899-es párizsi világkiállításon a zománcozott tálakon és vázákon fényképeket mutatott be. Zárógondolatként kifejtette, hogy Sepsiszentgyörgy az erdélyi fotográfia egyik fellegvára, ahol elismert és szakmailag tiszteletre méltó művészeket jegyeznek. Úgy gondolja, hogy a jelenkor fotográfusai krónikásai kell legyenek a mindennapoknak, úgy, ahogyan elődeink is tették. Tovább kell folytatni a munkát, meg kell örökíteni a ma emberét, hogy a következő nemzedék is láthassa hogyan éltünk és miként viselkedtünk.

Végezetül a sepsiszentgyörgyi evangélikus gyülekezet Domokos Zsuzsa tanítónő által vezényelt Kantate gyermek- és ifjúsági kórusának előadása fokozta az ünnepi hangulatot.