Lengyel ErikaHa tavasz, akkor semmiképpen sem hiányozhat a harasztkeréki nyugdíjas hölgyek naptárából a nőnapi ünnepség.
A helyi református egyház Nőszövetsége ugyanis minden évben odafigyel, hogy az úgymond szépkorú hölgyeket felköszöntse (Sz. megj.: nagymamámat, aki idén 88-at tölt kifejezetten felbőszíti ha valaki szépnek merészeli nevezni ezt a kort, szerinte a fiatalság az igazán szép 😊).
A Nőszövetség elnöke, Farkas Irma már január végén elkezd gondolkozni a meglepetésen, hiszen minden résztvevő kap egy szimbolikus ajándékot. De összedugják fejüket a fiatal és középkorú asszonyok is, kitalálják, meghányják-vetik, majd elkészítik a menüt, a meghívottak listáját leellenőrzik, alkalomhoz illően megterítenek az egyházi tulajdonban lévő „régi iskolában” és megünneplik idősödő asszonytársaikat.
Idén csaknem 70-en vettek részt a nőnapi eseményen, Alszegről, Felszegről, Piactérről, mindenhonnan érkeztek az ünneplő ruhába öltözött asszonyok.
Nagy István református tiszteletes úr mellett, ezúttal jelen volt Tamás Nagy Emese, istvánházi református lelkész, a Marosi Egyházmegye Nőszövetségének elnöke is, aki bibliai példából kiindúlva hangsúlyozta a nők, az anyák szerepét a mindennapokban. A nő az aki mindig engedékenyebb, védelmezi a családját, a gyerek számára a nélkülözhetetlen főszereplő, a nő a szeret megtestesítője.
A harasztkeréki eseményen felszólalt ugyanakkor a falu egykori óvónénije, Nagy Anna is, aki megköszönte a fiataloknak a kezdeményezést, az idősebbeknek a részvételt és azt, hogy az immár hagyománnyá vált ünnepség megszervezéséhez mindenki tehetsége szerint hozzájárul évről évre.
Pop Mária, a Nőszövetség egyik oszlopos tagja pedig Feinek György Csak addig menj haza című versét olvasta fel a jelenlévőknek, majd az Úr csodásan működik egyházi énekkel zárult az esemény úgymond „hivatalos” része.
A szervezők csak szép lassan szolgálták fel a három fogásos ebédet, megteremtve ezáltal a lehetőségét annak, hogy a falu különböző részein élő asszonyok jól kibeszéljék magukat, hiszen előfordul olyan is, hogy hónapokig nem találkoznak egymással.
A nőnapi ünnepséget csoportképpel örökítették meg, miután pedig lezárult a találkozó a faluban élő beteg hölgyeket látogatták meg, nekik még félre volt téve az ebéd és az ajándéknak szánt kézzel festett csupor és árvácska.
Antal Erika
Szucher Ervin
