Marosvásárhely díszbe öltöztetését hiányolták sokan a Március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. Ellenpéldaként a román többségű Kolozsvár és Brassó esetét hozták fel.
Kolozsváron a Minden magyar ünnepe feliratú piros–fehér–zöld grafikák jelentek meg az egykori Deák Ferenc (mai Eroilor) utca villanyoszlopain. Az ízléses kis, de jól látható molinókkal akart Emil Boc polgármester és a városvezetés kedveskedni Kolozsvár 15 százaléknyi magyarságának. Brassóban is a mintegy 11 ezer magyar komfortérzetét növelendő világították ki a Cenken lévő városfeliratot piros–fehér–zöldre. Az önkormányzat arra is odafigyelt, hogy elnézést kérjen a magyaroktól, mert a technika nem tette lehetővé csak a függőleges zászlóábrázolást.
Ezzel szemben az Erdély legtöbb magyar nemzetiségű lakóival rendelkező városban, Marosvásárhelyen ezúttal is elmaradt a ünnepi díszítés. Ezt sokan nehezményezték, egyesek szóvá is tették. Azok is, akik feltöltődve indultak haza az ünnepélysorozat valamelyik helyszínéről. Andrássy Árpád egykori marosludasi RMDSZ-elnök azt sérelmezte, hogy míg Kolozsvár belvárosa díszbe borult, „a híres Marosvásárhelynek nincsenek magyar és székely zászlói, nehogy megsérüljön az egyenjogúság”. Soós Gyula ennél is tovább ment, amikor feltette a kérdést, hogy hol vannak a magyar és székely zászlóink, és „miként fajulhat idáig a magyar öntudat, ha egyáltalán még létezik”.
Marosvásárhely főterén utoljára 1997-ben kerültek ki a piros–fehér–zöld lobogók, amikor Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Emil Constantinescu román államfővel találkozott és a régi városháza előtt mondott beszédet. Az utóbbi három évben lassacskán a város történelmi címerével ellátott zászlók is „kikoptak” a főtéri villanypoznákról.
Hiába kérték a CEMO civil jogvédői, hogy a postaréti vesztőhelyre vezető Székely Vértanúk utcáját feliratozzák magyarul is, sem a Florea-, sem a Soós-adminisztráció nem volt hajlandó eleget tenni az egyébként törvénybe foglalt kötelességének. A Strada Secuilor Martiri utca feliratú táblán ma is ott díszeleg a civilek által hat évvel ezelőtt felragasztott piros matrica, amelyen valós kétnyelvűséget követelnek. Ugyanakkor a mártírok emlékoszlopa körüli kis terecskén a mai napig nem állították vissza a nyolcágú csillagot.