Anekdoták az igazán nagyokról 4

CSEMEGÉVEL AZ EBÉDET
CHARLES BAUDELAIRE(1821–1867), a kiváló francia lírikus, igazi bohém volt. Scaune, Henri Murger „Bohéméletének” híres Schaunard-ja „Emlékiratai”-ban elbeszéli, hogy egy napon Baudelaire meghívta őt ebédre egy vendéglőbe. Alig helyezkedtek el az asztalnál, Schaune látja, hogy a pincér egy darab finom sajtot és egy üveg bordeauxi bort hoz.
– A csemegénél kezdjük? – kérdezte Shaune. Baudelaire így felelt:
– Én nagy ínyenc vagyok, és amikor nem tudom magamat hozzám méltó ebéddel ellátni, mindig így teszek. Elképzelem, hogy egy bőséges és kitűnő ebéd utolsó fogásához értem, melyben az összes ételt betetőzi a kitűnő sajt és a bor, melyet most iszunk. Figyeld csak meg ezt a csodálatos bordóit, kitűnő íze van, igazi örömet szerez a látásnak, szaglásnak és ízlelésnek.
*
NEKI SEM SIKERÜLT MINDEN
CHARLIE CHAPLIN, a híres mozikomikus, Hollywoodban egy alkalommal részt vett egy pályázaton. Egy nagy bál keretében pályázatot hirdettek Chaplin utánzására.
Chaplin is: az igazi, az egyedüli, az egyetlen! –, az ötlettől felvillanyozva titokban megjelent jellegzetes jelmezében a többi pályázó között. Senki sem ismerte fel, és így a legjobb Chaplin-utánzók között rangsorban a kilencedik lett.
*
KI A BOLOND, KI A BÖLCS
ERNESTO ROSSI (1828–1896) olasz drámai színész, az egyik milánói színház tagja, egy alkalommal előadás után találkozott a színház előcsarnokában Ferravilla színművésszel.
– Szervusz, pajtás, szólította meg Rossi. – Tudod-e, valahányszor eljövök ide, hogy lássalak téged, úgy elfog a nevetés. és röhögök, mint egy bolond.
– Amikor meg én megyek hozzád, felelte Ferravilla –, hogy játékodat lássam, sírok mint egy bölcs.
*
A ZSENI MŰVÉSZI ÉRZÉKE
ANTOINE WATTEAU (1684–1721), a rokokó-korszak legnagyobb festője halálos ágyán is megcsillogtatta kitűnő esztétikai érzékét. A haldokló művészt meglátogatta Nogent-sur-Marne plébánosa, és a halotti szentség feladása után feszületet nyújtott a művésznek megcsókolás végett. A feszület azonban igen primitív kézimunka volt, úgyhogy Watteau felkiáltott:
– Vigye előlem ezt a feszületet, lelki atyám! Nem értem, hogyan lehet művész, aki Krisztus képmását ily rosszul tudja visszaadni…