A temetőfoglalás szabályairól

– „Ahogy a csillag megy az égen…” – tette hozzá a költő is, nehogy észrevegyék, mennyire csóró.

Nos, gyomorrontásukat követően, miután egész nap igyekeztek kardélre hányni a musdéjjal elfogyasztott, erdélyi pecsenyeként feltálalt magyarokat, pár aranyos románnak eszébe ötlött, hogy ha még egyszer ilyen rosszul lesznek az elfoglalt székely zsíros konyhától, ejsze temetkezni kellene valahol… De hol? Mert az elhanyagolt, koszos román hősi temetők nem igazán estek ínyűkre, még kihánynak a sírból…

Osztán a fővezérnek hirtelen eszébe jutott, egy ősi játék, hogy aszongya „Menjünk temetőt foglalni”…

Persze, a temetőfoglalás szabályairól nem tudtak semmit…, mert egy olyan temetőt, amihez igazán semmi közöd, a hatályban lévő európai és nemzetközi jog szerint sem úgy kell elfoglalni, hogy felállítasz előbb 50 kő-, majd miután elveszik a játékaidat, 150 fakeresztet, hanem temetőt foglalni úgy kell, ahogy az egyik politikus mondta: „Azé a föld, aki belakja. Azé a sír, aki beledöglik”.

Nos, itt volt a hiba… Miután beásták a 150 fakeresztet, a holttesteiket valahogy kifelejtették alóluk… Egyszerűen nem döglöttek bele a sírba, csak odarondítottak és hazamentek a nép útján…

Megszegték a temetőfoglalás alapvető szabályát… Sehol nem írja, hogy „Itt nyugszik Ardeleanu!” Vagy Mureșanu. Netán Tîrnoveanu. Egyik sírból sem áll ki az ősi Kárpát-medencecsontja vagy a római dákó, még elméletileg sem…

Aranyos uraim! Tessék ezután tisztességesen temetőt foglalni úgy, ahogy kell, „pontosan, szépen”!

U.I. Ez az írás egy karcolat. Bármilyen vélt vagy valós hasonlóság élő személyekkel, aktuális helyzettel pusztán a képzelet vagy a véletlen műve.

(Fotó: Furkó László)