Antal ErikaA Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Szeptemberben végre teljesült egy régi vágyam, láthattam a Magyar Operaházat belülről. A vezetett túrára a jegyet a látogatás előtt egy héttel lehetett megvenni online, vagy a jegypénztárnál, kiválasztva azt a nyelvet, amelyen a csoportnak az idegenvezető bemutatja a 19. századi csodálatos műemlék épületet.
A magyar nyelvű idegenvezetés 5 ezer forintba kerül, míg az angol nyelvű 9 ezerbe. Időszakosan olasz, francia, német és spanyol nyelvű túrákat is szerveznek.
Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi János nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Az Operaházat nagyrészt a kor elvárásainak megfelelően alakították ki, de Ybl eltért az iskolapéldának tartott színháztípustól, az 1841-ben épült drezdai operaháztól, amelyet Gottfried Semper tervezett. Ő a Charles Garnier által tervezett párizsi Operát vette alapul, ahol az volt a fő elv, hogy a nézőtér az annak tengelyében elhelyezett díszlépcsőn át közelíthető meg. Ezt követte Ybl is, amikor kialakította az előcsarnokot, illetve a lépcső csarnokterét. Megtartotta azonban az előcsarnok két szélére helyezett lépcsőházi, függőleges kapcsolatot az egyes szintek között a drezdai operaház mintájára.
Az idegenvezetőnk elmondta, bár sok mende-monda szól arról, hogy Erzsébet királyné, Sissi a színpadhoz közeli páholyban ülve nézte az előadásokat, erre semmiféle utalást nem találtak egy dokumentumban sem.
A páholysorok közepén, az első emeleten áll a három részes királyi díszpáholy.
A kupola főműve a magyar falképfestészet egyik kiemelkedő alkotása, A Zene megdicsőülése. A historizáló eklektikus stílusban készült mű enyhe lejtésű csonkakúp-palást alakú, amelynek sugara kb. 440 cm, a kör külső kerülete mintegy 45 méter. A kör alakú kompozíció az Olülposzt ábrázolja: a tizenkét főistent kíséretüktől körülvéve hat csoportra osztva, amint a felhők között megjelenve Apollón zenéjét hallgatják.
A nézőtér nagycsillárját Mainzban készítették, és 1884 nyarán szerelték fel a nézőtér mennyezetének közepén található füstelvezető szellőzőkürtőbe. Két acél sodronykötél tartja. Kézi csörlők segítségével a földszintig leengedhető, ez teszi lehetővé karbantartását. Teljes leengedéséhez majdnem 25 perc szükséges, felemelése viszont kétszer annyi időbe telik, mert ügyelni kell, hogy a csillár ne forduljon el tengelye körül. A 2,1 tonnás csilláron jelenleg 220 darab fényforrás működik.
A túra egy órát tartott, ez alatt az előcsarnokot, a lépcsőfeljáratot, a nézőteret, a főpáholyt tekintettük meg, illetve a túra végén egy rövid koncertet is láthattunk az Operaház szólistáinak előadásában.
Lengyel Erika
