A 140 éves EMKE és „közkatonái” ünnepe

Idén 140 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely megalakulását követően, az első világháború előtt Magyarország legnagyobb művelődési egyesülete volt. A legelső értekezletét 1884-ben, karácsony harmadnapján tartották, amikor a Haller Károly kolozsvári polgármester hívó szavára egybegyűltek elhatározták egy magyar közművelődési egyesület megalakítását.

Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Kistermében díszelőadással ünnepelték az EMKÉ-t.

A kor nagyjai hívták életre

Mégis, az EMKE „hivatalos” születésnapjának 1885. április 12-ét tekintik: ekkor tartották Kolozsvárt az Unió utcai Vigadóban az alakuló közgyűlést, elfogadván azt az alapszabályt, amelynek 2. paragrafusa kimondotta: „Az egyesület célja működési körében a hazafiság fejlesztése a nemzeti irányú művelődés által”. Az 1885 augusztusi szervezkedő közgyűlés választotta meg az EMKE első elnökét, gróf Bethlen Gábort, Kis- és Nagy-Küküllő vármegyék főispánját. Elgondolói, létrehozói között ott voltak a korszak jeles személyiségei, politikusok, írók, egyházi méltóságok, köztük Kossuth Lajos, Kún Kocsárd, Orbán Balázs, Herman Ottó, Munkácsy Mihály, Jókai Mór. „Sajnos, csak az első világháború végéig tarthatott az EMKE virágzásának eseményekben és sikerekben gazdag korszaka. Ekkor a közadakozásból összegyűlt hatalmas vagyon elveszett, és kisajátították az EMKE birtokait is. Működése nem szűnt meg egészen, de igen-igen beszűkült. A negyvenes években rövid ideig tartó pezsgés után az EMKE 1946-ban kényszerűség folytán beolvadt az egykori Magyar Népi Szövetségbe, és átmeneti vergődés után megszűnt létezni. Négy nehéz évtizeden át említeni sem lehetett, hogy ezeken a tájakon volt egyszer egy EMKE” – mutatott rá ünnepi beszédében Ábrám Zoltán, az országos vezetőség tagja.

Újjászületés egyházi hátszéllel

A rendszerváltást követően 1991 áprilisában Brassóban újjáalakult az egyesület, mint a romániai magyar kulturális élet egyik legfontosabb, önálló és hiteles civil ernyőszervezete. A Maros megyei szervezet megalakulásának időpontja 1991. szeptember 27-e, helyszíne a Vártemplom gótikus terme. Székhely hiányában a szervezkedés az unitárius egyházközség tanácstermében folyt (1700 tag, pártoló), amely később éppen az egykori nagy mecénás, Dersi János nevét vette fel. „Közművelődéssel a megmaradásért! Meggyőződésünk: hagyományőrző népi közművelődés nélkül nincs esélye a nemzeti megmaradásnak; ifjúság nélkül nincs értelme a megmaradásért vívott küzdelemnek” – vallotta Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei szervezetének első elnöke.