Bakos Attila tartott előadást a Kultúrpalotában

Bakos Attila nem először jár Marosvásárhelyen, bevallása szerint félévenként megfordul itt. Sokan várják, kedvelik az előadásait, szerdán este is a Kultúrpalota kisterme megtelt érdeklődőkkel.

Bakos Attila író, védikus filozófus, az Édesvíz kiadó egyik egykori alapítója. Számos videója fenn van a youtube-on, szoktam hasonló videókat nézni, de érdekes módon a nevével most találkoztam először, pedig rendszeresen jár előadásokat tartani Erdélybe és Marosvásárhelyre. Plakátok hirdették most is a soron következő előadását, a színháztéren figyeltem fel az egyik felhívásra, és úgy döntöttem, elmegyek. Más az, amikor a laptop képernyőjéről nézi az ember az előadót, és egészen más, amikor az első sorból, a Kultúrpalota kisterméből. Persze, utóbbiért fizetni is kell, hiszen a termet se adják ingyen, és az előadó útja, szállása, szervezési költségei is meg kell térüljenek, még ha nem is gondolkozik honoráriumban. És sokszor hallom azt is, hogy amiért nem fizettél, azt nem is értékeled annyira, mint azt, aminek ára van.

Le kell szögeznem itt most, hogy ez egy egészen más világ, mondhatni párhuzamos, amely másképp értelmezi a tudományt, a Bibliát, és olyan kérdéseket vet fel, amelyekről a mindennapi ember soha nem hallott. Például azt, hogy Jézus 12 éves kora és 30 éves kora között Indiában tanulta a mágiát, ezek azok az évek, amelyekről semmit nem ír a Biblia (vagy elintézi egy mondatban), és azért ment Indiába, hogy felkeresse a három királyt, akik születésekor látogatták meg őt Betlehemben, és akik tulajdonképpen mágusok voltak. Jó, erről az egyről történetesen én is hallottam, sok alternatív kutató foglalkozik Jézus „elveszett” éveivel. Egy jógatáborban elhangzott, hogy Indiában Jézust csak úgy emlegetik, mint a Názáreti Jógit. Mindenki úgy azonosul vele, és úgy fogadja el, ahogyan neki a szívéhez közel áll.

Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a szinte már-már elcsépelt mondást, hogy „élheted úgy az életed, hogy semmi sem csoda, de úgy is, hogy minden csoda”. És nagyon sok ember az utóbbit választja. Benne él, részese kíván lenni a csodának, el akarja hinni, hogy a szkítáktól származunk, hogy Attila hun király nem volt az Isten ostora, vagy ahogy Olaszországban ma is tartják: Isten gyilkosa. Mert Bakos Attila szerint egyetlen történelmi személyiséget sem ért annyi gyalázat, és senkit nem feketítettek úgy be, mint a mi Attilánkat. A vérszerződés rítusa miatt még azt is ráfogták a hunokra, hogy egymás vérét isszák. A több mint két órás vetített előadás során az előadó számos bibliográfiára hivatkozott, már csak el kéne indulni ezen a vonalon, és végigolvasni valahányat. Ha pedig nem értünk meg mindent, akkor ott vannak a védikus írásokat magyarázó kötetek, amelyeket az író maga szerzőként jegyez. Az előadás után vásárolni is lehetett, sajnos mivel kártyára jön a fizetésem, alig tudtam összekaparni egy kötetre valót, de lesz még alkalom beszerezni a spirituális könyveket, hiszen a brahmana.ro oldalon hamarosan meghirdetik a következő előadást. Sok érdeklődő volt, a kisterem megtelt, sokan az előadás után odamentek Bakos Attilához, hogy megköszönjék fellépését, és kérték, hogy gyakrabban szerepeljen Marosvásárhelyen.

Szoktam nézni szkeptikus youtuberek videóit is, és az egyik ilyen videó alatt egy elgondolkodtató kommentet olvastam: „Ha már semmiben nem hihet az ember, akkor miben higgyen? Benned?” Mert az embernek igenis hinnie kell valamiben, ilyen masszából vagyunk összegyúrva, a hit kapaszkodás, és mindenkinek kapaszkodnia kell valamibe, hogy élni tudjon. És szerencsére ma mindenki szabadon választhatja meg, hogy mi legyen a kapaszkodója.