Ezt esszük mi! – húsvéti menü Vásárhelytől Vásárhelyig

Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás. Igaz ez az étkezési szokásainkra is, de még inkább az, ha nem csak Marosvásárhelyben, de Székelyföld két végvárában, a két Vásárhelyben gondolkodunk. Hasonlítsuk tehát össze az egykori Székelyvásárhely és Kézdivásárhely konyháját – és most hazabeszélek, mert abban a szerencsés haelyzetben vagyok, hogy több ízben személyes tapasztalatot is szerezhettem ezt illetően, lévén feleségem kézdivásárhelyi. Azonban most nem ezt fogom megosztani Önnel, kedves Olvasó, hanem a háziszakácsokra (szüleimre, illetve sógornőmre) bízom, hogy saját ünnepi menüjük összetételét ismertessék. Nézzük tehát, mi kerül a húsvéti asztalra Székelyföld két szegletében, Maros-, illetve Kézdivásárhelyen!

Alapvető eltérések vannak, állapítom meg, miközben körmölgetem és napok szerint rendszerezem az étkeket, amelyekről megkérdezettjeim beszéltek. Tudom, persze, hogy amit ők mondanak, az nem vonatkoztatható az egész településre, hiszen lehet, sőt egészen valószínű, hogy már a szomszédban is más rend uralkodik a menü összetételében – de azért ad némi támpontot az összehasonlítás egy-két következtetés megfogalmazásához, ahhoz ti. hogy az ünnepkör különböző szakaszaiban hol lenne érdemesebb inkább étkezni – ha megtehetnénk, hogy pillanat töredéke alatt helyet változtassunk, és hipp-hopp… a másik asztalnál teremjünk!

De nézzük! A Húsvétot megelőzően számomra igencsak izgalmasnak tűnik a nálunk megszokott tojásos bárány, amely az állat csontosából, az apró bordából készül. Az aprólékból pedig pörköltet, tokányt főznek, ez is olyan, hogy

az ember csak készítse a hasát, hogy hely legyen benne, minél többet beletömni.

Egy a kár: a boltos szűkmarkúan osztja, feltételellel – ti. hogy legalább egy fél bárányt tőle hazavigyünk – ahhoz adja ráadásnak.

Kézdivásárhelyen a szombat a bárányfej-levesé. Ebbe kerül a főzött aprólék, majd tárkonyt és hagymát tesznek bele, még húst is, átszűrik egészen, az aprólékot kiszedik a vízből, összevagdalják apróra, nyers tojással, fűszerrel elkeverik, beleteszik egy jénai tálba és megsütik a lerben. A levest pedig úgy készítik, hogy az átszűrt léhez tesznek még tárkonyt, és kerül bele ereszték – liszt, tej és tojás. Egy pár szem rizset is szoktak még beletenni. Ki szereti, ki szereti?

A húsvéti reggel elengedhetetlenül a piros tojások egymásnak koccintásával kezdődik Marosvásárhelyen.

Az izgalom adott: ki lesz a győztes? Akinek a tojása „nyer”, annak az a jutalma, hogy saját fején (!) törheti meg a „győztest”. A reggeliző asztal amúgy nagyon gazdag. Van rajta friss zöldség – zöldhagyma, retek, paradicsom, uborka. Hozzá kolbász, de legfőképpen sonka, a már említett piros tojás és sajt (feltétlenül!) dukál, és olykor téli szalámi is. A végére pedig vajas kalács tejeskávéval vagy kakaóskávéval.

Kézdin reggelire sonkát esznek meg főtt tojást, retket, zöldhagymát, paradicsomot. Azon kívül sajtot, hideg ételt, felvágottat. Alapvető eltérés, hogy a piros tojással Húsvéthétfőn reggelire koccintanak! Tehát nem esznek piros tojást vasárnap reggel – sonkalében főtt tojást viszont igen.

Húsvét vasárnapján ebédre húsleves kerül az asztalra mindkét Vásárhelyen. „Van, aki tárkonyos báránylevest eszik, a fejéből azt szoktak főzni. Mi eldobjuk a fejet” – mondja édesanyám. Hozzáteszi: másodiknak báránysültet fogyasztanak krumplisalátával. Legvégén pedig jöhet a bájgli és egy pohár bor. „Kettő is lehet” – egészíti ki édesapám.

Kézdivásárhelyen a tyúkhúsleves után sóbafőtt következik. Diós és mákos bejglit itt is szoktak sütni, kalácsot viszont nem.

A napot lezáró vacsorán szüleim hidegsültet fogyasztanak abból, ami az ebédről megmaradt. Hétfőn is azt eszik egyébiránt, mert

holnap nem főzünk”: aki meg nem szereti hidegen, az megmelegíti.

Logikus.

Kézdivásárhelyen a vasárnap este a töltött bárányé. Hogy készül ez? „A báránynak az első felét megtöltjük főtt tojással, szalonnával, nyers tojással, petrezselyemzölddel fűszerezve, ezeket szoktam beletenni. Beletöltöm a hártyikába, sózom, borsózom, egy kicsi paprika, megkenem zsírral, és be a lerbe. Hidegen szoktuk enni pityókasalátával. Abban pedig főtt pityóka van, főtt tojás, zöldhagyma és jaurt, meg ecetes-cukros víz vagy eltettgogos-lé, attól függ. Vagy mind a kettő van benne, amivel azt besavanyítom” – sogórnőm foglalja össze gyorsan a receptet.

Hétfőn a maradékokat esszük, egyik húslevest, a másik báránylevest, ki mit szeret”

– teszi hozzá.

Ha hétfőre öntözőket várnak Marosvásárhelyen, akkor a bájgli (bejgli) és kalács mellett „van, aki még százféle tésztát is süt. Havasi vagy Kossuth-kiflit mindenképpen.”

Így jó ez. Egészségükre!

Adatközlők:

• Csillag Ottília (Kézdivásárhely)
• Farczádi Enikő, Farczádi Sándor (Marosvásárhely)