Minket a húsvét éltet

Minket a húsvét éltet, mert benne győzelem van – az élet győzelme. Évezredes európai létünkben olyan sok volt a próbatétel, a nemzeti nagypéntek, hogy húsvét-hit nélkül már rég lekerültünk volna a térképről, de minden feltámadás-ünnep új erőt ad.

Minket a húsvét úgy éltet, hogy ilyenkor megszokásból vagy szeretetből egymás felé fordulunk: aprócska legények kislányokat locsolnak, hogy el ne hervadjanak, nagyobb fiúk zöld ágakat tesznek lányos házak kapujára, jelezve: mi számítunk rátok.

Minket a húsvét éltet, s ilyenkor megtelnek évszázados vagy csak éppen nemrég épült templomaink, s az együtténeklésben, a közösen mondott Mi Atyánkban ott érződik az öröm, az erő, a reménység.

Minket a húsvét éltet, mert hit nélkül nincs erőnk jövőt építeni és reménység nélkül elveszettek vagyunk, de él bennünk a feltámadás csodájának öröme. A hit, remény mellett megerősödik bennünk a szeretet, mert a karácsonyi kisded Jézus húsvétban legyőzhetetlen hatalommal emelkedik ki a temető világából s bátorítja a mindenkori embert: „nincs itt, hanem feltámadt”.

Minket a húsvét életet, míg egymás felé fordulva úgy nyújtunk kezet, hogy áldott ünnepeket kívánunk; míg egymás szemébe nézve valljuk Jézus feltámadását; míg egymás mellett élve kiáltjuk bele a világba: Krisztus feltámadt, örüljetek ti népek!