Amennyiben az illetékesek az idén is felszorítják a Székely Szabadság Napját ünneplő és egyben az autonómiáért tüntető felvonulókat a járdára, az egyenértékű a szólásszabadság megtagadásával – értékelte portálunknak Izsák Balázs, a március 10-i rendezvény főszervezője.
„Amikor egy tömeget felszorítanak a járdára, az már nem vonulást, hanem gyalogos közlekedést jelent” – fejtette ki a Vásásárhely.ma-nak a közelgő március 10-i esemény szervezője, Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint amennyiben a marosvásárhelyi hatóságok az idén is a járdára kényszerítik a menetelőket, azzal a szólásszabadságukat korlátozzák. Jelszavakat ott is lehet skandálni, azonban meggátolják a résztvevőket abban, hogy látható módon – például több méter széles molinók kifeszítésével – nyilvánuljanak meg. Éppen ezért még a 2024. március 13-án letett bejelentésükben Izsákék a forgalom lezárását kérték az idei Március 10-i ünnepre a Székely Vértanúk emlékoszlopa és a prefektúra közötti főbb útszakaszon. Az SZNT vezetője elmagyarázta, hogy a járda használata biztonsági okokból sem ajánlatos. Merthogy ott más (nézeteket való) járókelők is bekeveredhetnek a tömegbe, amelynek következménye kiszámíthatatlan. Éppen ezért a tüntetőket el kellene különíteni a gyalogosoktól.
Floreanak beletört a bicskája
Soós Zoltán elődje, a 2000 és 2020 között polgármesteri tisztséget betöltő Dorin Florea több pert veszített, miután hol a járdára szorította a menetelőket, hol a Szentgyörgy utcai kórház megzavarására hivatkozva, mellékutcákba próbálta elterelni a tüntetőket. „Florea tanult a hibájából; miután elveszített néhány pert, mandátuma utolsó éveiben nem próbálkozott újabb akadályokat gördíteni a Székely Szabadság Napján menetelők útjába” – hangsúlyozta Izsák Balázs, aki a tavalyi megszorítások ellen, reméli, az idén nem lesznek hasonló gondok. A 2024-ben történtekkel kapcsolatosan Kincses Előd, az SZNT jogi képviselője már a tavaly megállapította, hogy visszalépés történt a Florea-korszak utolsó éveihez képest.
Soós: „Pár emberért nem lehet lezárni egy főutat!”
Portálunk megkérdezte Soós Zoltánt, hogy a szélsőséges AUR-hívekhez hasonlóan, a Székely Nemzeti Tanács megemlékezésén résztvevőknek is jogukban áll majd végigvonulni a városon, leállítják-e miattuk a forgalmat, vagy a magyar tüntetőket ismét felszorítják a járdára. „Az engedélyezési bizottságban mi egyetlen alkalommal sem korlátoztuk a résztvevők jogait, csak az volt a feltétel, hogy legyenek megfelelő számban. Egy pár emberért nem lehet lezárni egy főutat. Ha van nyolcszáz-ezer résztvevő, akkor a rendőrség saját hatáskörében, intézkedik. A felvonulás eddig is engedélyezve volt” – jelentette ki a polgármester. A 1991/60-as törvény szerint a szervezőknek mindössze a rendezvény-bejelentési kötelességük van, Soós szerint viszont a városházának azt jóvá is kell hagynia. „A mi kötelességünk, a helyi rendőrség által biztosítani a közterületet, a többi nem tartozik ránk. Sajnos ezt nehezen tudtuk megmagyarázni Izsák Balázsnak” – tette hozzá Marosvásárhely elöljárója.
A csendőrség is visszafogta magát
A szervezési gondokról az SZNT ma egyeztet a csendőrség képviselőivel. Egyébként Dorin Floreahoz hasonlóan, a rendfenntartók is „visszavettek” a jogsértő túlkapásaikból miután 2023-ban pert veszítettek Izsák Balázzsal szemben. Mint emlékezetes, a csendőrök azért büntették meg az ünnepély és tüntetés főszervezőjét, mert úgy vélték, az SZNT autonómiatörekvése törvénybe ütköző. „Az ítélet megindoklásában ezt az álláspontot a bíróság veszélyesnek minősítette, hisz a csendőrség a törvény fölé próbálta helyezni magát” – emlékeztetett Izsák. A nemzeti tanács elnöke ugyanakkor nyomatékosítani kívánta, hogy a bírósági döntésnek ez a lényege, és nem az, hogy eltörölte a nevére kiállított ezer lejes büntetési jegyzőkönyvet.
A Székely Szabadság napját március 10-én, 16 órai kezdettel a Postaréten ünnepelik a Székely Vértanúk emlékművénél. A tervek szerint a résztvevők innen a prefektúra elé vonulnának, ahol autonómiát követelő kiáltványban szólítanák meg a román kormány.