Miközben Románia költségvetési megszorításokra hivatkozva 2025-ben drasztikusan csökkenti az élelmiszer-utalványok értékét – ezzel a leginkább rászorulókat hozva nehéz helyzetbe –, a speciális nyugdíjak továbbra is hatalmas terhet rónak az államkasszára. Az Európai Unió már többször figyelmeztette Bukarestet, hogy a privilégiumok megtartása miatt forrásmegvonással sújthatja az országot. A kormány azonban ennek ellenére is inkább a szegényeket sújtja, mintsem a kiváltságokat csökkentené.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a 2025-ös költségvetés legnagyobb részét a nyugdíjak kifizetése teszi ki.
A nyugdíjakra szánt keret 17 milliárd lejjel lesz magasabb, mint 2024-ben, így rekordösszegre, 169 milliárd lejre emelkedik. Ezek a számítások nem tartalmaznak semmilyen indexálást, amely további 19 milliárd lejt jelentene. A koalíció vezetői csak az év második felében tárgyalnak egy esetleges nyugdíjemelésről. Addig is dönteniük kell arról, hogy milyen támogatásokat kapnak az alacsony és közepes jövedelmű nyugdíjasok. Más típusú szociális segélyek esetében viszont jelentős csökkentés várható.
A költségvetési megszorítások áldozatai
A 2025-ös költségvetési tervezet egyik legnagyobb vesztesei az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, a nagycsaládosok és az egyszülős családok. Az élelmiszer-utalványok (cardurile de alimente) értéke ugyanis jelentősen csökken: míg 2024-ben kéthavonta 250 lejt kaptak a rászorulók, összesen 1500 lejt évente, addig 2025-ben mindössze félévente 125 lej jár majd, vagyis éves szinten csupán 250 lej. Ez az eddigi támogatás hatodának felel meg.
A változás mintegy 2,6 millió embert érint, köztük azokat, akik havi nyugdíja nem haladja meg a 2210 lejt, valamint azokat a családokat, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 675 lejt. Az intézkedés következtében sokak számára még nagyobb kihívást jelent majd a mindennapi megélhetés biztosítása, különösen az infláció és a folyamatosan emelkedő élelmiszerárak fényében.
A kiváltságok érintetlenek maradnak
Eközben a kormány továbbra is finanszírozza a speciális nyugdíjakat, amelyek fenntartása évről évre egyre nagyobb terhet ró az állami költségvetésre. 2024-ben a speciális nyugdíjakra fordított összeg 15,7 milliárd lej volt, míg az élelmiszer-utalványok teljes éves költsége alig érte el a 3,9 milliárd lejt. A 2025-ös büdzsében ugyanakkor a kormány a rászorulóknak járó támogatást hatodára csökkenti, miközben a speciális nyugdíjak kifizetése változatlan marad, sőt az előző évhez képest növekedni fog.
Az Európai Unió már korábban figyelmeztette Romániát, hogy a speciális nyugdíjak fenntartása és reformjának elmaradása miatt forrásmegvonásokat eszközölhet az országgal szemben. Az EU szerint ezek az extra juttatások aránytalan előnyben részesítik a politikai és igazságügyi elit egyes rétegeit, miközben az államháztartás egyensúlyát veszélyeztetik. Ahelyett azonban, hogy a kormány a kiváltságokat csökkentené, inkább a legkiszolgáltatottabbakat sújtja.
A társadalmi igazságtalanság árnyékában
A költségvetési kiigazítások indoklásaként a kormány a deficit csökkentésére hivatkozik, azonban a számok mást mutatnak: míg a nyugdíjalap 2025-ben további 15 százalékkal növekszik, addig az alacsony jövedelműek támogatása nagyságrendileg 80 százalékkal csökken. Ez nemcsak társadalmi szempontból igazságtalan, hanem gazdasági értelemben is káros, hiszen a legszegényebb rétegek fogyasztása visszaesik.
A kérdés tehát az: vajon a román kormány meddig halogathatja a speciális nyugdíjak reformját, miközben a legelesettebbektől von el pénzt? Az EU figyelmeztetése egyértelmű: ha Bukarest nem tesz lépéseket a privilégiumok felszámolására, komoly forrásvesztéssel kell számolnia.