Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány

A Teleki Téka Facebook-oldalán olvasható: ,,Az 1525. év első napjaiban a nagyszebeni polgárok egy eladdig sohasem látott újdonságnak örvendhettek: egy nagyméretű, nyomtatott falinaptárnak, amely a következő ötven év mozgó ünnepeinek időpontját tartalmazta. Ajánlásából kiderül,  hogy a városi tanács megrendelésére készült Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdászok jóvoltából. Az 1450-es évek közepétől, amikor Johann Gutenberg elsőként sokszorosított könyvet mozgatható fémbetűkkel, Nyugat- és Dél-Európában számos tipográfia létesült. Termékeikből természetesen Magyarországra is kerültek példányok, ám idehaza mindössze két, rövid életű nyomda létéről van tudomásunk, így a szebeni kezdeményezés honi földön Mohács előtt a harmadiknak minősül”.

 

Annak ellenére, hogy a naptár kiadása nyereséges üzleti vállalkozásnak ígérkezett, nem kelt el minden darabja. ,,Valószínűleg azért, mert a szász város hamarosan átvette a lutheri reformáció tanait.  Így a katolikus szellemiségű, jubileumi búcsúkhoz kapcsolódó kiadvány ötven évre tervezett kifutása meghiúsult” – olvasható a könyvtár közösségi oldalán. De a papír így sem ment kárba, hiszen drág volta és nehezen beszerezhető, a megmaradt darabokat idővel újrahasznosították. ,,A naptárak hátára latin és német nyelven a leginkább használt, templomokban és közösségekben is elmondott imákat nyomtatták”.

Könyvkötési alapanyagként hasznosították az immár kétoldalas nyomtatványok egy részét. ,,Ma mindössze nyolc, különbözőképpen sérült és hiányos darab ismert belőlük, melyeket valamelyik régi könyv kötéséből bontottak ki a Teleki-Bolyai Könyvtárban a huszadik század közepén, majd egy fél évszázaddal később történt meg ezek azonosítása” – olvasható a Teleki Téka Facebook-oldalán.

A nyomtatvány megtekinthető a könyvtár szokott látogatási idejében: kedd-péntek 10-18 óra között.