Képeslap Ausztriából: Pandorf nincs nagy távolságra az osztrák fővárostól

Meg mernék kockáztatni egy olyan fogadást, hogy a Bécs felé gépkocsival utazók legalább 50 százaléka tart egy kitérőt Pandorfba, a híres outletben, ahol a világhírű brandek kínálják portékáikat viszonylag jó árban. Ezt a meggyőződésemet az is igazolja, hogy a bevásárló központ többhektáros parkolójában szombat délben legalább 40 percet kell forgolódni, amíg egy nem feltétlenül szabályos parkolóhelyet kap az emberfia. A tömeget pedig úgy kell elképzelni, mint szezon közepén egy felkapott tengerparti üdüllőtelepet. Akár hiszik, akár nem, sorok kígyóztak a különféle márkákat kínáló üzletek előtt. Egy pár ilyen sort mi is kiálltunk, de az igazság az, hogy a nagyon extra üzletekből talán csak egy kabát nyerte el a tetszésemet, csekély 1500 euróért…

Hárman voltunk, két nő és egy pasi – kérem együttérzésüket a pasi iránt 😉– és körülbelül 6 órát bolyongtunk az üzletek között, próbálgattunk, nézelődtünk, néha vásároltunk, de főként nagyokat néztünk, amikor szinte minden üzletben magyarul szóltak hozzánk az elárusítók.

Nem tudom, hogy velem van-e a baj, de ezúttal nagyon sok gyenge minőségű vagy ízléstelen terméket árultak. Ha véletlenül akadt egy szép zakó, akkor biztos mellmagasságban hatalmas aranyozott betűkkel bele volt hímezve a brand neve vagy olyan szabású ruhák voltak kiállítva, hogy sokszor az volt az érzésem, hogy a tervezőnek eltökélt célja volt az emberi test minél előnytelenebb megvilágítása.

Hamis lenne azt állítani, hogy nem volt értelme a pár órás vásárlási terápiának, de abban is megegyeztünk, hogy ezt a sportot maximum kétévente egyszer érdemes űzni.

Ezek után Bécsbe indultunk, a karácsonyi vásárba. Szerencsére Pandorf nincs nagy távolságra az osztrák fővárostól, nyilván autópályán tettük meg az utat, ahol egy adott pillanatban elég kellemetlen szag hatolt be az autóba. Hirtelen nem tudtam, hová tenni az egészet, de hamarosan rájöttünk: ott füstölgött az sztráda baloldalán az OMV finomító kombinát. Ki hitte volna, hogy ilyen lehetséges Ausztriában: füst, kellemetlen szag alig 20-30 kilométerre a fővárostól!?

Ha ilyen előfordulna például Marosvásárhelyen, akkor az online felületen amúgy hemzsegnének a szidalmazó hozzászólások és mindenki is kérné a helyi vegyipari kombinát bezárását. Nos, ehhez képest Bécs mellett csend van, a kőolajfinomító környékén nagyon fejlett községek terülnek el jó utakkal, szépen gondozott házakkal, jól öltözött emberekkel, viszonylag borsos árakkal a helyi üzletekben. Szóval lehet, hogy büdösség van a környéken, de az életszínvonal elég magas és emiatt mindenki végzi szépen a dolgát és nem a netem vívja harcait.

Mi is egy ilyen településen szálltunk meg, kizárólag anyagi megfontolásból, ugyanis Bécsben kétszer annyit kellett volna fizetnünk egy éjszakáért, mint a himbergi szállásunkon. A tulajdonos kínai és ezt nem is rejti véka alá: a bejáratnál a kínai csillagjegyek szobrai vannak felsorakoztatva, a helyiségeket a fengshui szabályai szerint festették ki és rendezték be. Egy kis településről beszélünk, de a szoba minősége simán felér felkapott szállodák kínálatával: a szoba tágas, nagyon tiszta és meleg, s bár nem szolgálnak fel reggelit, a panziótól alig 200 méterre található bisztróban-pékségben lehet megreggelizni. Szóval, ha még Bécs felé lesz utam, biztosan itt szállok meg ismét.

Eddig az ausztriai kiruccanásaim mind kellemes élményként maradtak meg, és ezúttal sem volt másként, főként, hogy az elsődleges cél a karácsonyi vásár meglátogatása…