A bíróságnak sem tetszik a román–magyar szolidaritás

Sem a kormány, sem a bíróság nem hajlandó elfogadni, hogy egy értelmiségiekből álló csoport Asociaţia 15 Decembrie – zi al solidarităţii româno–maghiare (December 15., a román–magyar szolidaritás napja) néven egyesületet jegyeztessen be.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elutasította a magyar és román értelmiségiek csoportjának négy évvel ezelőtt megfogalmazott kérését, amely szerint Asociaţia 15 Decembrie – zi al solidarităţii româno–maghiare néven civil szervezetet szeretnének bejegyeztetni. Gabriel Andreescu, Tőkés László, Florian Mihalcea, Szilágyi Zsolt és Kincses Előd azért fordult az igazságszolgáltató szervekhez, mert a kormány megtagadta a névhasználat engedélyezését. Ugyanis mivel az egyesület nevében a „román” szó szerepel, a hatályos szabályok szerint a szokásos bírósági bejegyzéshez a kormány főtitkárságának előzetes engedélyére van szükség.

A kormánynak nem tetszik

A kormány illetékesei szerint az olyan kifejezések használata, mint a „román” vagy „nemzeti” azt a benyomást kelti a nyilvánosságban, hogy az egyesület a román nép vagy nemzet többségi véleményét fejezi ki a céljaiban és célkitűzéseiben deklarált fogalmakkal és célkitűzésekkel kapcsolatban. Ezáltal az egyesület azt próbálja sugallni, hogy ő az egyetlen olyan testület, amely az általa propagált egyedül üdvözítő véleményt képviseli, vélik a kabinet vezetői. „Köztudott, számos olyan nemkormányzati szervezet létezik, amely a román vagy magyar, roma stb. kifejezést használja – ezeket nem vádolták azzal, hogy ők az ország népének többségi véleményét képviselik, vagy hogy egyedüliek lennének egy bizonyos típusú célkitűzéssel. Megmagyarázhatatlan, miért pont a román–magyar szóösszetétel verte ki a Kormányfőtitkárságnál a biztosítékot. Az  az állítás, hogy a törvény a Kormány Főtitkárságára ruházta annak megállapítását, hogy az egyesület céljai és célkitűzései összhangban vannak-e a román nép többségi akaratával légből kapott, minden jogalapot nélkülöz” – vélekedett a kezdeményezők egyike, Kincses Előd.

Az 1989-es forradalom „ellopott” kezdete

Az sem tetszett a kormánynak, hogy az egyesület miért datálja a forradalom kezdetét 1989. december 15-re, illetve miért nevezi a román és magyar nemzetiségű román állampolgárok közötti szolidaritás eredményének. Kincses Előd, aki a szervezet jogi képviseletét is ellátja, két perdöntő bizonyítékot csatolt az iratcsomóhoz. Az egyik Nicolae Robu, Temesvár volt polgármesterének az 1989-es forradalom 30. évfordulóján mondott beszéde, a másik a Tőkés Lászlót kitüntető elnöki rendelet. „A temesvári születésű férfi, aki a helyszínen élte át a forró napokat, világosan és kategorikusan kijelentette: »1989. december 15-én Temesváron kezdődött az a küzdelem, amely a romániai kommunista rendszer bukásához vezetett«. Traian Băsescu államelnök 2009. december 14-i 1864. számú rendelete, amellyel Tőkés Lászlónak a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát adományozta, a következőképpen rendelkezik: »Az 1989. decemberi forradalom 20. évfordulója alkalmából, nagyra becsülve azt a bátorságot és méltóságot, amellyel személyes példájával elindította a román nép történelmi jelentőségű felkelését a kommunista diktatúra ellen«. Úgy tűnik, hogy az elnöki ítélet az a kivétel, amely megerősíti a román nép egyhangú véleményét kormányfőtitkárság által kitalált szabályát. Az ítélet indoklása meghatározza a forradalom kezdetének hivatalos dátumaként 1989. december 16-át” – nyilatkozta portálunknak Kincses Előd.

Alkotmányellenes gáncsoskodás

Az indítványozók úgy érzik, hogy kezdeményezésük blokkolása ellentétes az alkotmányos rendelkezések szellemével, ráadásul megakadályozza, hogy a temesvári román–magyar ideális együttműködés szellemét, amely a következő napokban az egész országban elterjedt, újra népszerűsítsék. „Köztudott, hogy létezik egy szekuritátés forgatókönyv, amely különböző okokból le akarja járatni a forradalmat. Sajnos a Kormány Főtitkársága és a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság ezeknek az okkult erőknek a csapdájába esett!” – vélekedett a marosvásárhelyi ügyvéd.

Kérdésünkre, hogy az elmúlt négy év alatt kérték-e a 2020-as évek elején kormányon lévő RMDSZ segítségét, Kincses igennel válaszolt. Mint mondta, csalódnia kellett, mert Kelemen Hunor még csak nem is válaszolt a levelükre. „Az RMDSZ felső vezetése érthetetlen módon nem népszerűsíti Tőkés László, a  temesvári forradalomban és a román–magyar szolidaritás kialakulásában vállalt szerepét. Inkább akarva-akaratlan enged a hazug, történelemhamisító szekus narratívának” – vélekedett az alapító tag.

Az egyesület fellebbezést nyújtott be a Bukaresti Semmítő- és Ítélőszékhez; a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.